KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei
- 10 CXII.t.). Az egyik balta példány kissé lefeléhajló pengével bír. Foka tömör négyzetes hasáb alakú. Hossza 110 mm (Xll.t.). Egy másik balta gyermekjátékszer lehetett, hossza mindöszsze 65 mm, az ívben kiképzett éle 30 mm hosszú. Köpüjének magassága 10 mm (XII.t.). A bástyában összegyűlt faltörmelék köveinek kihordása után 1.5 m vastag, vörösre égett salakrétegre bukkantam. Ebben a rétegben találtam 10 db kanócos puskalakato tCXIII.t.) a hozzávaló ravaszkengyelekke l és felporzó serpenyőkke l együtt.( II.t.) Az ágyazat farésze elégett. A vár felgyujtásakor a bástyában levő puskaállvány a rajta felállított puskákkal együtt zuhant alá. Itt feküdt egy lőrést elzáró tábla vasalás a (XVIi.)Az is a gerendázattal, faberende zéssel együtt égett el és zuhant a mélybe. A 10 db kanócos puskalakat a XVI. századból származik. A lakatok hossza 195 210 mm között változik 22-25 mm szélességben. A kanócot tartó kakas feje kétfelényflik. amelyet füles csavarral szorítottak össze. Puskacsöveket csak töredékekben szétrobbant állapotban találtam. A tűzvész a puskákat úgy látszik töltött állapotban érte. A csövek űrmérete 16 mm. A felporzó serpenyők, amelyek a cső oldalához a gyújtójukhoz csatlakoztak, fedővel elzárhatók, hogy menetelés közben a felporzás ki ne ömöljék és a puska felporozva lövésre készen tarthassék. A bástya salakrétegéből került elő egy puska keréklakatjának acélkerek e is. Átmérője 31 mm, vastagsága 10 mm. Kora, kis mérete alapján a XVI. század első feléhec tehető. (XlV.t.) A keréklakat feltalálásával csaknem egyidejűleg kezdték Magyarországon is gyártani az ilyfajta puskákat. Az egri püspökség főkormányzója egy várszolgát küldött Németországba,hogy Hyppolit püspök számára egy újfajta keréklakatos puska példányt vásároljon. Ezután a főkormányzó intézkedett, hogy itthon is készítsenek hasonló puskákat. Miskolcon állították elő ezeket a puskapéldányokat. Nem érdektelen még megemlíteni, hogy egynek az ára 4 arany frt. volt míg a közönséges kanócos puska 2 arany frt-ba került. (Nagy Géza: Pozsonyi puskaművesek és a régi magyar puskaművesség. Arch.Ért. 1911. 209-21o lap.) A korai, kis mérete után ítélve még a XVI. század elejéről származó lakatkerék hazai leletanyagunkban nem ismeretle n. 1873-ban a Duna szabályozása alkalmával a Kopasz-zá tonynál működő kotrógép hozott felszínre fegyverleletet, amely egy csónakkal elsülyedt tizen négy harcos fegyverzetéhez tartozott. Valószínűleg Budavára 1540, vagy 1541 évi ostroma idejében kerültek a Duna fenekére. A leletben volt tizennégy puskacső, tizennégy kard és u gyanennyi vértezet alkatrész, sisakok, puskalakatok stb. A lelet lakatkerekei a mi példányunkhoz hasonlóan ugyanazon kis átmérővel és vastagságban készültek. (Kalauz a Régiségtároan. Budapest 1912. 47 lap.) A füleki lelet folytán nem tartjuk valószínűtlennek, hogy az abban a korban még meglehetősen ritka előfordulású puskakerék a miskolci műhelyben készült példányok egyikéhez tartozhatott, amely a Borsod megyében is várúr (Csorbakő) Bebek család útján juthatott Fülekre a szintén Bebek kézen lévő váiba. Az alsó udvaron találtam egy puskafelhúzó kulcso t (XlV.t.). Egyik vége kockaalakú fe jű. négyzetes nyílással, másik vége csavarhúzóvá laposodik, aminek segítségével a lakat szét szedhető, ezáltal tisztántartható és olajozható volt. A ekeréklakat rugói át a kútban találtam meg törött állapotban (XlV.t.). Ugyanonnan került ki egy puskacső farkcsavari a is, amivel a cső hátsó nyílása volt lezárva (XlV.t.). A csavar átmérője 20.5 mm, tehát gyalogos muskéta csövéhez tartozott. Ezek a muskéták meglehetősen nehéz kézi lőfegyverek voltak, irányzása csupán villára fektetve volt lehetséges. Megtaláltam az alsó udvaron egy puska vill a vasalását is (XIV. t.). A villarész vaslemezből készült 1.1-1-3 m hosszú farúdra lehetett felerősítve. Az ágak végei vissza vannak hajlítva, hogy a cső alatti fa ágyazatot meg ne sértsék. Az alsó udvar kút melletti aknájából került ki egy XVI. század második feléből származó török puskacs ő (XlV.t.). Kanócos lakat tartozhatott hozzá, erre mutat a cső oldalára szerelt fe lporzó serpenyő. A cső hossza 930 mm. torkolatánál megvastagszik, rajta célgömb van elhelyezve. A cső oldala felrepedt, valószínűleg a megengedettnél nagyobb lőportöltéstől. Puskagoly ó két fajta került elő: úgymint vaspól és ólomból öntöttek (XlV.t.). A vasból
