Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A bükki kultura elterjedése magyarországon
35 1.sír . Baloldalán fekvő zsugorított csontváz. Irányítása DK-ÉNy, fejjel DK-en. arccal DNy-ra fordítva. A zsugorítás erős méretű, erősen felhúzott végtagokkal Csontváz hossza 110 cm. Jó megtartású idősebb nő csontváza. Sírmélysége a mai felszínhez 0.70 t m # Egyetlen biztos melléklete a nyaknál lévő hengeres alakú spondilus kagylóból ké szült gyöngyszem. A fej: mögött és fölött, valamint a térdhajlásnál bükk III. jellegű cserepek feküdtek, amelyek nem mint sírmellékletek kerülhettek a csontváz mellé, hanem korábbi telepről a temetéssel bekerült cserepek, 2. sír . 40 cm mélyen nagyon rossz, felszívódott állapotban zsugorított gyermek csontváz feküdt Irányítása mint az 1. síré DK-ÉNy. A sírban néhány szórványos cserép feküdt 3. sír . Sírmélysége 150 cm. Zsugorított baloldalán fekvő, igen jó megtartású csontváz. Irányítása É-D, arca K.felé néz. Melléklete nem volt 4 sír . Mélysége 90 cm. Teljesen felszívódott állapotban lévő kisgyermek csontváza feküdt a sírban. Melléklete nem volt A csekély pénzzel folytatott ásatás során a telepből igen kis részleteket lehetett feltárni A telep anyaga Bükk III jellegű igen erőa alföldi vonaldíszes kerámiát jelző motívumokkal A 2. sírra bontott 5x3-m nagyságú felületen beásott objektum nem mutatkozott A természetes talaj átlagosan 36 cm mélységben jelentkezett Felületén nagyobb mennyiségű cserépanyag, néhány kova és obszidián, két utókő volt elszórtan. A 2. kutatóárok 1.5 m széles és 10 m hosszú volt közvetlen a községi határkő alatt Ennek az árkában találtak rá a 4. sírra. A sír egy hamus. égési nyomokat mutató gödör, esetleg földbevájt putriba volt belevájva. A 3. felület 5x10 m területű és a határmesgye megyaszói oldalán vonták 30 m-re a határkőtőt Jelenség nem mutatkozott benne. A 4. felület 10x3 nagyságú volt Az ásatás legjelentősebb települési jelenségét ta"l láltók e felületben. A felületben egy kb. 400x350 nagyságú földbe süllyesztett szegletes pulrit tártak fel. Mélysége 110 cm, alja kisebb egyenetlenséget számítva egyenes. A ház hosszanti tengelyében a ház keresztfalától 180 cm távolságra kerekalakú cölöplyuk volt. amely 15 cm-re nyúlt a padlószint alá. A házból igen sok cserép, őrlőkőtöredék. obszidián és kovapengék, nagymennyiségű pattintott trapézformájú és átfúrt kőbalta töredéke került elő. A házból előkerült cserép anyag összetételében a finomabb kidolgozású díszitett cserépanyag és a durva kidolgo zású, zömében díszítetlen, ritkán díszitettházi kerámia jelentkezik. A kétféle cserépanyag szempontjából megegyező, csupán feldolgozási különbség van az anyag előkészítésében és a vörösesszürke tónusban is megegyező. Arányszámban a díszített cserepek százalékszáma 1:10 a díszítetlen durva kerámia javára. A díszitett cserépanyagban igen kevés a Bükk I..II, stílusú motívum. (1.4,7,11,12.), s a fehér inkrustáció is viszonylag alig van képviselve.(14,13.) Sokkal gyakoribb ezen a vékonyfalu kerámián a Bükk III. stílusát képviselő meandrikus díszítő elem (11.1-3,5,8,14.). Az alföldi vonaldíszes kerámia jellegzetes mélyített szegletes vonaldísz közötti tűzdelés (1.10.), a szemcsés anyagú cserepeken a rácsminta (1.16,4 és a zárt íves vonaldíszű mélyítés (1.15.) másik komponense az anyagnak, A lineárkerámia jellegzetes díszei a durva kerámia kettős vonaldíszes és hullámos egyenes vonalköteg díszŰ cserepeinél is jelentkezik (1.17,18.). A durva kidolgozású házi kerámiában a lyuksorral ellátott kissé bezúzott szájú fületlen, egyenes peremű edény a domináló (11.8,6.). Díszítés tekintetében a Kőrös-kultúra reminiscenciáját jelzi az egy körömmel benyomott díszítés (II.2.), a kettős körömcsípés (II.5.) és a barbotin technikára emlékeztető s a felületet betöltő soros bütykök (117,8.). valamint a behúzott szájú, kiöntőcsőves típusú edény, függőleges sorba rendezett csípett díazítéssel (141,). A vonaldíszes terámia, de a bükki jellegű kerámia egyaránt gyakori sajátsága a vastagfalu edényeken lévő ujjakkal benyomott bütyökfogó (II.9.). A nagyméretű edényeknek lapos, kerek bütyökkel való díszítése (IL40.), a tiszai kultúra hatásait mutató vonaldíszes kerámia általános sajátja.
