Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A bükki kultura elterjedése magyarországon
36 Feltűnő kevés a telepen a festett töredékek száma, s az is kizárólag a durvább kidolgozású cserepeken szerepel. Ezen a telepen kizárólag íves karcolással együtt jelentkezik s a sávos fekete festés a vonalközt tölti ki (II.5,). Anyagban, színben és kidolgozásban a bükki jellegű cserepekkel teljesen megegyező a töredékek azon kis számban képviselt csoportja, amely karakterében a korai rézkor első első szakszába sorolható (1.20-22). Nem kétséges, hogy a pohárformát teljesen ebbe a kultúrába sorolja, s a kis átfúrt vagy csak beszúrt bütyökdíszités csak megerősíti ezt 108. Megvaszó-Komárofni domb (sze rencsi i). Adattár 64.MII. Tompa Ferenc 1934-ben a megyaszói bronzkori temető ásatásakor a Hernád partján lévő Komáromi dombon egynapos próbaásatást végzett A munka során bükki kultúrához tartozó cserepeket talált, de másodlagos fekvésben és mint vízhordalék került oda. 109. Megvaszó (szerencsi i). Adattár 64.MJI. Tompa Ferenc 1934-ben a bronzkori temető ásatásakor a majorosi Kis tanya mellett a Hangod patak E-i oldalán elterülő partos táblán egynapos próbaásatást végzett A fel színen itt népvándorláskori cserepek találhatók, míg alattuk átlag 1 m mélységig a bükki kultúra telepe van. A nagy számban előforduló cserépanyagban új formákat és dfszitő eleme ket talált Az anyag nincs különtartva, valószínűleg a csákói anyag közé lett beosztva. 11(X Prügv (szerencsi i,). Közelebbi lelőhelye Tökföld. A szerencsi általános iskola ajándékozta a leleteket a miskolci múzeumnak 1951-ben. Az egyik töredék bombaalakú edényből származik, rajta csúcsban összefutó szalagköteg díszítés. Az ívek közötti területen a nyak alatt halszálka minta van. A másik töredék peremrészes hullámos záróvonaldísszel, a felületen a vonaldíszes kerámián lévő szegletes és hullámvonal díszítéssel. Bükk III. jellegű. Miskolc, leltsz. 53.158.1. 111. GQIqp (szerencsi j). Közelebbi lelőhelye a régi temetőn túl a vízmosás területe. Szepessy József 1949ben ajándékozott a miskolci múzeumnak 4 díszítés nélküli töredéket. Jellege bü.'.ki kultúrába sorolja. Miskolc, leltsz. 53.352.1. 112. Tiszaladánv-Bárdos tanva (sze rencsi i). Adattár 133.B.II. MNM. Tompa Ferenc 1935. évi jelentésében említi, hogy Kistokaj mellett, a Bárdos tanyán neolitikus telep nyomait találta meg, mely homokbányászássaLelpusztult 113. Tokai (szerencsi i). MNM. Adattár 1933.B.II. Lelőhelye a tokaji állami kőfejtő felett van. A lakóüregekkel kapcsolatban Tompa F. 1935. évi jelentésében rétegről és tüzelőhelyről tesz említést Ebben az ugyancsak pusztulásra itélt réteghen a bükki kultura emlékeit találjuk meg. 114. Tokaj-Krötzer Lászlóné szőllői e (szerencsi i.). Irodalom: Tompa: A.RV-VI. 57.LLX.4. Tompa F. közöl egy kihajtó peremű nyakas öblös edényt e lelőhelyőr. amelyet meanderszerű barna festés fed. Analógiájául a paszabi festett kerámiát jelöli meg. mely alapon a bükki művelődésbe sorolható.
