Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)

A bükki kultura elterjedése magyarországon

19 69. UpDonv-I.kőfülke (ózdi i.). Vértes László 1950 évi ásatásából jelentéktelen leletanyag származott Mindössze egy díszítetlen és egy félköríves vonalköteggel díszített töredék utal a bükki kultúra jelenlétére. Utóbbi egy edény premrész­lete, amelyen a perem maga rovátkolt, alatta pedig tűz­delt vonalak futnak körbe, (likép.) MNM., leltsz. : 63/1952-2. 70. Cso kvaománv (ózdi i.). Hegyoldalon figyelt meg Rozsnyói Márton bükki telepet s néhány jellegzetes vas­tagabb falu töredéket gyűjtött össze. Az anyag a miskolci múzeumban van. 71. Sáta (ózdi 1). Rozsnyói Márton felszíni gyűjtése révén hegyoldalban talált telepről származik né­hány vastagabb falu töredék bekarcolt jellegzetes bükki motívummal A szórvány anyag az ózdi múzeum anyagaként a miskolci múzeumban van. 72. Borsodbúta (ózdi JlL Közelebbi lelőhelye a Kiskapud vasútállomás mellett a hegy lábánál Rozsnyói Már­ton kisebb kutatóárokkal vizsgálta meg a lelőhelyet s bükki telepet talált Az igen vékony kultúrrétegben, kis mélységű gödröket észlelt Az előkerült igen kevés anyag bükki jellegű. A vékonyfalu kerámia szinte alig van képviselve s helyette jellegzetes bükki disziiőjegyek­kel egy vastagabb falu kerámia jelentkezik Az anyag az ózdi múzeum anyagaként a mis­kolci múzeumban van. 73, Asatelek Baradla barlang (putnoki j.). Irodalom: Ba nner János-Jakabffv Imr e: A Közép-Dunamedence régészeti bibliográfiája ­ban «Aggtelek" cím alatt felsorolt irodalmon kívül még az alábbiakat kell felsorolni: Kadic Ottokár: Jelentés a Barlangkutató Bizottságnak 1912 évi működéséről. BK 1 /1913/1-15. ­Márton Lajos: Die wichtigsten Resultate vor- und frühgeschichtlicher Forschung in Ungarn. PZ 3 /1912/ 178-191. - Domonkos, Liane-Franz, Leonhard: Zur Bükker Kultur. WPZ 12 / 1925/ 85 86, - Tompa Ferenc: Die Bandkeramik in Ungarn. AH 5-6. /Bp. 1929/ 12-13. 14,19 20,27,50, - Kadic Ottokár: Adatok a magyar barlangkutatás történetéhez. A Termé • szel 1929. 23-24, - Ua • A magyar barlangkutatás állása az 1929 évben. BV 3 /1933/ 3-4 füzet 17 18. Tompa F.: 25 Jahre Urgeschíchtsforschung in Ungarn. BRGK 24/25 / 1934635/ 34,37-38. lO.tl-2, 11.11-14. 1-2 kép. - Kadic Ottokár: A magyar barlangku­tatás állása az 1937 évben BV 8 / 1938/ 1-2/füzet 14. - Ua.: A magyar barlangkutatás állása az 1940 évben. BV 11 /1941 / 16-18. MNM. Adattár 5.A.U 39.A.L 50. A.I., 52. A.I. A legelső ásatások Nyáry Jenő nevéhez fűződnek 1876. VIII. 24 26-án 60 mun ­kással a Csontház nevű barlangrészben dolgozott, majd ugyanezen év szeptemberének má­sodik felében 30-40 munkással ugyancsak a Csontházbon és„a Nagy pitvarban. 1877.VIII. 16-18-án harmadszor is ásatott itt. Rendszeresebb feltárások 1910-ben indultak meg. IX, 5-X.5. közötti időben Kadic Ottokár, Siegmuth Károly és Márton Lajos irányítása mellett a munka a Pitvar, Folyosó és Csontliáz, valamint a Denevérág nevű barlangrészben folyl A Barlangkutató Bizottság megbízásából Finger Béla 1911-ben és 1912-ben folytatta az ásatásokat: utóbbi évben a Csontházban, ahol 44 m^ területet tárt fel Ujabb ásatások folytak 1926 VII.26-VIII22, között, amelyen Kadic. Bogsch László és Kretzoi Miklós vett részi A Pitvarban, a Denevérágban és a Rókaágban dolgoztak 1929-ben Tompa Ferenc ásatott a Denevérágban és a Rókalyukban. (XXVIi, XXVIII.tábla3 1937-ben Gallus Sán ­dor ismét a Denevérágban végzett feltárást (XXIX. XXXtábla.) 1940-ben Mottl Mária ku­tatásai a Kistemplom, Nagytemplom, Deaievérág. Csontház és Paradicsom barlangrészek ­ben folytak 1946-ban Vértes László végzett kisebb kutatást, majd ugyancsak az ő részé­rő tö tént az utolsó feltárás 1953. XII. 14-19. között a Denevérágban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom