Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)

A bükki kultura elterjedése magyarországon

20 Nyáry a Csontháznak nevezett barlangrészben legalább 110 cm vastag alluviális kul­túrréteget említ, amely az alábbiak szerint tagozódott: 1, iszap, 31 cm; 2, «könnyé állomá­nyú föld» cserepekkel, bronzkori tárgyakkal, csontokkal, 63 cm; 3, «vörösre égett föld,» 16 cm. Az 1910-ben a Pitvaron, Folyosón és Csontházon keresztül húzott árokban «átlag 1 m vastag alluviális réteget* figyeltek meg. végig tűzhelymaradványokkal. Ugyanezt tapasztalták az 1926 évi ásatás során is a Pitvarban, míg a Denevérágban és Rókaágban a humuszta­karó már egészen vékony volt. A Denevérágban Vértes is csak néhány cm-es alluviális ré­teget talált Tompa is hsBonlóképpen nyilatkozik. A neolothikus rétegeket több helyen cseppkőképződmény takarta. A Csontház és Folyosó nevű barlangrészekben a kultúrrétegből a Nyáry féle ása­tások során so k csontváz jött elő. Ezek kora ma m ár meghatározhatatlan. Ujabb kőkoriak­nak nem tarthatjuk azokat, annál is kevésbé, mivel az egyik koponyáján rézoxid nyomok voltak észlelhetők. Az 1910 évi és későbbi ásatások során is jöttek elő embercsontok. a­zonban ezek Kadic szerint nem rendszeres temetkezésekből származnak; «a többi emlős­csonttal együtt, szálban lévő tűzhelyekben találtattak, melyek. . . sehol sem voltak megboly­gatva.» Ezzel szemben Tompa a Csontházban talált nyújtott csontvázat az ujján lévő bronz­gyűrű és a közelében lelt. általa sírmel léüetnek tartott, bronzleletek alapján korai vaskori­nak határozott meg. Ugyancsak a Csontházban talált rá Tompa egy peremmel és a közepén nagyobb hen­geres, valamint 3 kisebb gömbszelet alakú bemélyedéssel ellátott kiégetett agyaglapra, amit áldozati helynek tekintett, mivel az a barlang szájától 200 m távolságra fekszik Gallus a Denevérágban tűzhelyek mellett számtalan, a talajba vert cölöp helyét fi ­gyelte meg, emibői a barlangon belül épitett kunyhókra következtetett A barlangban talált finom kerámia igen gazdag. Tompa azt írja. hogy mindhárom bük­ki stílus képviselve van itt, anélkül, hogy a vékony rétegben straíigrafiát figyelhetett volna meg. Ezzel szemben a leletek között, olyanokat, amelyek a III. stílusban készültek, nemigen talá ­lünk. Ezzel szemben találunk az alföldi vonaldíszes kerámiának (protobükk) megfelelőket . (MNM 52.1 7.10-12. XXVIÍ.15.) A minták igen változatosak s minthogy a begyűjtött anyag igen nagy, szinte felsorolhatatlaa Túlnyomórészt a Bükk II. stílusnak megfelelően a felületet szinte hézagmentesen kitöltik, A vonalkötegek ívei között félkörösek is vannak, de többség­ben csúcsosak Sokszor tovafutóan kivitelezettek. E kerámiába tartozó darabok közül minde­nek előtt is egy tálat kell megemlítenünk (Miskolc, 53,55.2), amelynek pereme kissé fel­Csúcsosodó és ebből kifolyólag négyszögesedő formát árul eL Úgyszintén egy bombaedény nyaktöredéke, amelynek vállán kiöntő is van (MNM 55.15.1), Érdekesebb még a sok közül egy edényfenék amelyen a tiszai kultúra díszítésére emlékeztető mintázat látható. Bükk I. stílusú díszítések vastagabb falu kerámián és kevésbé gondos kivitelben is előfordulnak. A durvább kerámia leletei közül egy nyakas bombaalakú edény említendő meg (MNM 64/ 1939. XXXI,4.). Egyébként a szokásosak figyelhetők meg ebben is, így perem alatti lyuk­sor, bütyöksor, kiöntő. Igen jelentős az aggteleki anyagban a festett kerámia. Találunk vörös festésűt Ezek­nél a felületen bekarcolt vonalak köze van festve (többször a hevenyészett kivitelezés miatt a festés széle nem követi pontosan a keretelő vonalat). E vörös festésű kerámián a vona­lak festetlen közeiben tűzdeléeeket is találunk (MNM cserépleltár 18/1937). Vannak továbbá fekete festésfíek is, A sírna edényfalra festett szalagok spirális ala­kúak Egy Tompa által bemutatott töredéken (AH 5-6 XLVI.tl) a fekete minta alatt fehér alap is borítja a felületet. Ezt mind technikai, mind stiláris kivitel szempontjából a csehor­szági festett kerámiával vetette egybe. Jól szemlélhető még ez a festés egy kiöntés töredé­ken (MNM 33/ 1950-2). Meg kell jegyeznem, hogy egy Tompa által bemutatott kiöntős töredék (AH 5-6. XVI. l8.) analógiáját a pilinyi kultúra anyagában találtam meg Bercelen. Ennek alapján kétséges­nek tartom a darabnak a bükki kultúrába való tartozását, annál is inkább, mivel Aggteleken a pilinyi kultúra korai vaskori szakasza is képviselve van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom