Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A bükki kultura elterjedése magyarországon
20 Nyáry a Csontháznak nevezett barlangrészben legalább 110 cm vastag alluviális kultúrréteget említ, amely az alábbiak szerint tagozódott: 1, iszap, 31 cm; 2, «könnyé állományú föld» cserepekkel, bronzkori tárgyakkal, csontokkal, 63 cm; 3, «vörösre égett föld,» 16 cm. Az 1910-ben a Pitvaron, Folyosón és Csontházon keresztül húzott árokban «átlag 1 m vastag alluviális réteget* figyeltek meg. végig tűzhelymaradványokkal. Ugyanezt tapasztalták az 1926 évi ásatás során is a Pitvarban, míg a Denevérágban és Rókaágban a humusztakaró már egészen vékony volt. A Denevérágban Vértes is csak néhány cm-es alluviális réteget talált Tompa is hsBonlóképpen nyilatkozik. A neolothikus rétegeket több helyen cseppkőképződmény takarta. A Csontház és Folyosó nevű barlangrészekben a kultúrrétegből a Nyáry féle ásatások során so k csontváz jött elő. Ezek kora ma m ár meghatározhatatlan. Ujabb kőkoriaknak nem tarthatjuk azokat, annál is kevésbé, mivel az egyik koponyáján rézoxid nyomok voltak észlelhetők. Az 1910 évi és későbbi ásatások során is jöttek elő embercsontok. azonban ezek Kadic szerint nem rendszeres temetkezésekből származnak; «a többi emlőscsonttal együtt, szálban lévő tűzhelyekben találtattak, melyek. . . sehol sem voltak megbolygatva.» Ezzel szemben Tompa a Csontházban talált nyújtott csontvázat az ujján lévő bronzgyűrű és a közelében lelt. általa sírmel léüetnek tartott, bronzleletek alapján korai vaskorinak határozott meg. Ugyancsak a Csontházban talált rá Tompa egy peremmel és a közepén nagyobb hengeres, valamint 3 kisebb gömbszelet alakú bemélyedéssel ellátott kiégetett agyaglapra, amit áldozati helynek tekintett, mivel az a barlang szájától 200 m távolságra fekszik Gallus a Denevérágban tűzhelyek mellett számtalan, a talajba vert cölöp helyét fi gyelte meg, emibői a barlangon belül épitett kunyhókra következtetett A barlangban talált finom kerámia igen gazdag. Tompa azt írja. hogy mindhárom bükki stílus képviselve van itt, anélkül, hogy a vékony rétegben straíigrafiát figyelhetett volna meg. Ezzel szemben a leletek között, olyanokat, amelyek a III. stílusban készültek, nemigen talá lünk. Ezzel szemben találunk az alföldi vonaldíszes kerámiának (protobükk) megfelelőket . (MNM 52.1 7.10-12. XXVIÍ.15.) A minták igen változatosak s minthogy a begyűjtött anyag igen nagy, szinte felsorolhatatlaa Túlnyomórészt a Bükk II. stílusnak megfelelően a felületet szinte hézagmentesen kitöltik, A vonalkötegek ívei között félkörösek is vannak, de többségben csúcsosak Sokszor tovafutóan kivitelezettek. E kerámiába tartozó darabok közül mindenek előtt is egy tálat kell megemlítenünk (Miskolc, 53,55.2), amelynek pereme kissé felCsúcsosodó és ebből kifolyólag négyszögesedő formát árul eL Úgyszintén egy bombaedény nyaktöredéke, amelynek vállán kiöntő is van (MNM 55.15.1), Érdekesebb még a sok közül egy edényfenék amelyen a tiszai kultúra díszítésére emlékeztető mintázat látható. Bükk I. stílusú díszítések vastagabb falu kerámián és kevésbé gondos kivitelben is előfordulnak. A durvább kerámia leletei közül egy nyakas bombaalakú edény említendő meg (MNM 64/ 1939. XXXI,4.). Egyébként a szokásosak figyelhetők meg ebben is, így perem alatti lyuksor, bütyöksor, kiöntő. Igen jelentős az aggteleki anyagban a festett kerámia. Találunk vörös festésűt Ezeknél a felületen bekarcolt vonalak köze van festve (többször a hevenyészett kivitelezés miatt a festés széle nem követi pontosan a keretelő vonalat). E vörös festésű kerámián a vonalak festetlen közeiben tűzdeléeeket is találunk (MNM cserépleltár 18/1937). Vannak továbbá fekete festésfíek is, A sírna edényfalra festett szalagok spirális alakúak Egy Tompa által bemutatott töredéken (AH 5-6 XLVI.tl) a fekete minta alatt fehér alap is borítja a felületet. Ezt mind technikai, mind stiláris kivitel szempontjából a csehországi festett kerámiával vetette egybe. Jól szemlélhető még ez a festés egy kiöntés töredéken (MNM 33/ 1950-2). Meg kell jegyeznem, hogy egy Tompa által bemutatott kiöntős töredék (AH 5-6. XVI. l8.) analógiáját a pilinyi kultúra anyagában találtam meg Bercelen. Ennek alapján kétségesnek tartom a darabnak a bükki kultúrába való tartozását, annál is inkább, mivel Aggteleken a pilinyi kultúra korai vaskori szakasza is képviselve van.
