Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A bükki kultura elterjedése magyarországon
12 24. Répáshuta Balla barlan g ( miskolci). Irodalom: Iiillebrand Jenő: A répáshutai Ballobarlangban talált diluviális gyermekcsontok maradványai FtK 41/1911/ 2-3.- Ua.: A répáshutai Balla-barlangban talált diluviális gyermek csontokról. Mathematikai és Természettudományi Értesítő. 29 / 1911 / 958 969. - Ua.: A Balla-barlangban 1911 évben végzett ásatások eredményei. FtK. 42 / 1912/ 763-764. - Kadic Ottokár: A jégkor embere Magyarországon. - Der Mensch zur Eiszeit in Ungarn, FIE 30 / 1934/ 68 69. A barlang Répáshuto közelében, a Ballabérc lejtőjén 543 m tengerszint fölötti magas ságban van. 1909-ben Ilillebm nd Jenő. 1911 március áprilisban Iiillebrand. Kadic Ottokár. Kormos Tivadar, ugyanez év juliusában Hillebrand és Kadic. majd 1913 ban Hillebrand ásatott itt. A barlang 30 m hosszú. 8 m széles. Legfelül sötétbarna humuszréteg volt. ez alatt ugyancsak alluviális szürkésbarna réteg, amelyben csontokon és cserepeken kívül 2 kis re tusnélküli pengét találtak A barlang közepén a fenékig mélyült gödör volt. amely Iiillebrand szerint neolithikus. A leleteket nem ismertük 25. Répáshuta-Köve évárodj szi kla üre g (mt ek ólcj). MNM Adattár. 55.R.I. A Kövesvárad nevő hegy KÉK — i oldalán, közel a magassági ponthoz fekvő sziklaüregben 1954. IX. 3-11. közötti időben Vértes László és Jánossy Dénes próbaásatást végzett.Vér tes jelentése szerint *a legfelső humuszrétegben őskori cseréptöredékeket találtunk. * A leletek előttem nem ismeretesek. 26. Varbó Lambrecht Kálmán barlang (miskolci l). MNM Adattár 14. V.l., 25.L.I. A Bükk hegység É-i oldalán 410 m abszolút, 65 m relativ magasságban fekvő barlangban 1952.1 V.20VI. 14. közötti időben Vértes László végzett ásatást Két allu-vtális réteget fi gyeit meg: 1, sötétszürke humusz, 50 cm vastag. 2. kőtörmelékes kötött sötétszürke humusz. Mindkét réteg szolgáltatott őskori (főleg a bükki kultúrába tartozó) cserepeket A finom kivite lű kerámiában a félköríves vonalköteg-minta dominál. csússíves vonalkoteg nem fordul elő. Az ívek közét egy töredékes hálóminta tölti ki. (10.kép) A házi kerámia leletei közül szokatlanabbak egy igen ripacsos durva felületű edény töredékei Másokon a perem alatti lyuksor és ujjbenyomásos léc található. Az alluviális rétegekből kova és obszidián pengék és töredékek, megmunkált a &«ncsdarabok és egy csontár jött elő. Ezek valószínűleg a bükki kultúra emlékei közé számítandók MNM. lelt.sz.• 5286.1-31, 27. Bükkaranyos-Totdv ár (miskolci i ) E lelőhelyről egy töredéket ismerünk A vörös szinű edényoldal nagy edény nyaki részéből származijy háromágú bekarcolt plasztikus csüngődísszel. (11. Fér.) A díszítési mod jellemzőbb a vonaldíszes kerámia szilmegi csoportjára, de a borsodi anyag analógiája (Tompa A.H.V-VI. XXIII.7.) . alapján bükki kultúrába is beosztható. MNM. lelt.sz. 11 / 1939 cserépnapló. 28. Ónod ( miskolci l). Közelebbi lelőhelye a katolikus te mető melletti terület Vétel útján került a miskolci múzeumba (Gyurkó Gyuláj. 5 db
