Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A bükki kultura elterjedése magyarországon
8 évben folytatott ásatásról MNM (1912) 282-283. U.a.: Paleolithische Steingeräte aus der Szeletahöhle in Ungarn. Beiheft zum Korrespondenz-Blatt der Deutschen Gesellschaft für Anthropologie. Ethnologie und Urgeschichte. 1912. - Ua.: A Szeleta-barlang kutatásainak eredményei FIÉ 23 (1916) 147-278. - Saád Andor: A Bükk-hegységben végzett újabb kutatások eredményei Arch. Ért 43 (1929) 238- 247. - Tompa Ferenc: Die Bandkeramik in Ungarn. AH 5-6 (Bp. 1929) 14. 20, - Kadic Ottokár: A magyar barlangkutatás állása az 1927-28 évben. BV 2 (1932) 3 4 füzet 10-16. - Ua.: A jégkor embere Magyarországon. Der Mensch zur Eiszeit in Ungarn. FIÉ 30 (1934) 17-36. (Ugyanitt bővebb bibliográfia is látható). - Tompa Ferenc: 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn. BRGK 24/25 (1934-35) 33. A barlang a Szinva völgyének alsó szakaszán, 95 m relatív magasságban fekszik. Hossza kb 60 m e amelyhez egy 30 m hosszú mellékjárat is csatlakozik A barlangban az alábbi időpontokban folytak ásatások: 1906.XT 14-28 (Kadic): 1907.V, 15-VI.30 (Kadic),: 1907.X.18--XIL3. (Kadic); 1908.V.4-VI.21 (Kadic): 1909.V.10- 1X4. (Kadic és Hillebrand. VI, 1-től Hűlebrand); 1909.XI.21-XII. 14 (Kadic); 1910, VÍII,28-1X27 (Hillebrand); 1911. VI. 15.-1X5 (Hitlebrand, majd VIL26-tól Kadic); 1912.IX 14-X20 (?); 1913.IX12-X 14. (?): 1928 tavasz és ősz (Hillebrand. Saád. L.C.G. Clarke, F.R. Parrington). Az 1912 év óta aluviális rétegek feltárása nem folyt Ezek vastagsága 0.2-1.2 m között változott, az előcsarnokban azonban «hol mély gödröt töltenek ki'', közel 3 m volt Kadic gazdagabb neolith leletanyagról tesz említést Felsorol 4 csiszolt kőbaltát. 1 obszidián magkövet és tobb pengét, 8 csontárat és egyéb agancseszközt, továbbá kerámiát. A csiszolt kőeszközök anyaga díabáz, amely Hámor község határában szálban álL A fent felsorolt tárgyak azonban részben fiatalabb korok emlékei is lehetnek ugyanis azok a kerámiában is jelen vannak. A Szelete barlangból származó jeleteket egyedül a miskolci Múzeum őrzL Ezek Hillebrand egy ásatásából származnak 1914-ben jutottak a Múzeumba <7, kép) A díszített töredékek vfiaan kerámia) a Bükk II, stílus sajátosságait tüntetik fel A félkö >08. ill csúcsos ívek közeit több fele minta (bevonalozás sakktábla stb,) tölti ki A durva kerámián is a szokásos jellegzetességek figyelhetők meg: perem alatti lyuksor, bütyoksor. Ismerünk az edény vállán elhelyezett füleket Találunk u n, protobükki (alföldi lineárkerámia) stílust feltüntető töredéket is. Két trapézalakú kőbaltát is isme ü n k Lehet, hogy a Szeleta barlangból való egy a Bükk II stílusban szépen díszített, félgömbalakú edényt is, Miskolc, lelt sz,: 53. 56.1-16; 53. 171,1-3, MNM.. lelt sz 88 / 1951
