Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)

A bükki kultura elterjedése magyarországon

9 1 7. Miskolc-Lillafüredi szildaodu. Irodalom: Kadic Ottokár: Az 1914-ben végzett barlangkutatásaim eredményei. BK 3vT915f. 151. A lillafüredi kápolnától 200 lépésre fölfelé fekvő sziklaoduban Kadic 1914.X.27- 29.~ én ásatott. A fekete humuszban, amely szerinte tűzhelyekből keletkezett, néhány őskori cse­répedény töredéket talált A leleteket nem ismerjük. 18. Miskolc-Büdösoest barlang. Irodalom: Kadic Ottokár: Adatok a szinvavölgyi diluviális ember kérdéséhez. FtK 37/ 1907/ 333-345.- Ua.: Az 1912-ban végzett barlangkutatásaim eredménye. BK 2 /'1914/185-191.­Ua.: A Büiöspestben 1916 évben végzett ásatásaim eredmények BK 4 /1916/ 3-4 füzet 136- 140.- Hillebrand Jenő-Bella Lajos: Az őskor embere és kultúrája. / Bp. 1921 / 130.- Do­monkos. Liane-Franz, Leonhard: Zur Bükker Kultur. WPZ 12 /1925/ 86.- Kadic Ottokár: A magyar barlangkutatás állása az 1922 évben. BK 10-13/ 1925/.- Ua.: A magyar barlangku­tatás állása az 1925 évben. BV 1 / 1926/ 26- 31.— Tompa Ferenc: Die Bandkeramik in Un­garn. AH 5-6 /Bp. 1929/ 20.- Kadic Ottokár: A magyar barlangkutatás állása az 1931 év ben. BV 2/1932/ 1-2 füzet 11. - Ua.: A magyar barlangkutatás állása az 1933 évberuBV 4 / 1934/ 2. füzet 9.- Ua.: A jégkor embere Magyarországon. - Der Mensch zur Eiszeit in Ungarn. FIE 30 / 1934/ 60-64.- Tompa Ferenc: 52 Jahre Urgeschichtsfirschung in Un­garn. BRGK 24/25 /1934-35/ 33- MNM Adattár 313.B.IV.sz. alatt az 1922 évi Kadic ­féle ásatás leletei néhány mintájának rajzai találhatók A Forrásvölgy alsó szakaszán fekvő 36 m hosszú 3 m széles és 2 m magas bar ­Iangban az alábbi ásatások folytak 1906 próbaásatás (Kadic): 1913 (Kadic); 1916 (Ka­dic); 1922 (van Giften. ?); 1925.VII.3-VIII.25 (Kadic); 1926 ".(?); 1927 (?>; 1930-ban két héten át (Kadic); í931.V. 12-VI.21 (Kadic). A barlangban két alluviális réteg volt megkülönböztethető. Egy felső fekete, amely vas­tagsága hátrafelé vékonyodva 1-0. 1 m között váltakozott és egy alsó barna réteg. 1 m vas­tagsággal. A felsőben is fordultak elő neolithikus edénytöredékek, azonban itt fiatalabb korúak is. ugyanakkor az alsó a bükki kultúra igen gazdag leletanyagát szolgáltatta. Az alsó réteg­ből emberi csontvázrészek jöttek elő. Az 1916 évi ásatásról szóló beszámolójában Kadic 1 felnőtt. 1 gyermek és 1 csecsemő csontvázat emlit "Mindezen csontok a lobbi állati cson ­tokkal és cserépedénytöredékekkel együtt rendszertelenül hol tűzhelyekben, hol pedig azokon kívül találtattak». írja a lelőkörülményeket illetően, azonban az nem derül ki. hqs' a réteg .a­mdyben e csontvázrészek találhatók voltak csakis újabb kőkori leleteket tartalmazott e, vagy voltak fiatalabb korok ból valók is. Vagyis a csontvázak neolithikus volta nem tisztázott kér­dés. Később az alsó rétegekkel kapcsolatban egv majdnem ép csontvázról beszél (Kadic: Der Mensch... 6i). Domonkos és Franz viszont a dilluviális réteg folott 40 cm-rel taldí>t női csontvázról, férfi, gyermek és csecsemő csontvázrészekről tud. A csontváz fölött néhány cm-re tűzhely húzódott Az ismert leletanyag túlnyomórészt az 1926 évi ásatásból származik (XVIII-XXIV.) A finom kidolgozású kerámia a bükki kultúra II. stílusának legváltozatosabb mintáit tünteti fel . Egyes töredékek ugyan szinte a Bükk í re emlékeztetnek, azonban túlsúlyban a Bükk II. stílusban díszítettek vannak Itt ott fellépnek a Bükk Ill.stílusra emlékeztető meandroidszerű minták is. Külön is megemlítendő egy bombaalak ú edény, amelynek félköríves vonalkötegei spi rális-szerűen tovafutnak A díszítés kivitelezése a Bükk I. stílusban véghezvitt az edény fe­lületét nem terhelik a minták agyon. Az edénynek az alakjában még az is érdekes, hogy az felülnézetben nem köralakú, hanem négyszögesedő. Az edénynek több darabja maradt meg (XXL20. 53.91.1). Egy másik hasonló, csak kissé bővebb szájnyílású edénytöredékből (XIX.I8. 53.91.8­ugyancsak következtethetünk az egész edényalakra. Több töredéken az edény belső felülete is díszített. A icerámiai letetek között legérdekesebb egy vastagabb, sárga szinű. símitott felületű

Next

/
Oldalképek
Tartalom