ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
Az avarkori bronzöntés technikai kérdéseiről, a jánoshidai bronzleletek alapján
- 69 AZ AVARKORI BRONZÖNTÉS TECHNIK AI _KÉRDÉSEIRŐL A_ JÁNOSHIDAI BRONZLELETEK ALAPJÁN. Az avarkori öntött bronztárgyak, különösen a VIII. századi öntött övveretek részletekbemenő technikai elemzése mindmáig nem történt meg. Az összes avarkori öntött bronz tárgyak technikai vizsgálata igen hatalmas munka. Velük legtöbbet eddig Fettich Nándor foglalkozott, több kérdést vetett fel velük kapcsolatosan. Technikai vizsgálatok terén figyelme azonban inkább a préselt vagy trébelt bronztárgyak felé fordult, az öntött bronztárgyakkal már kevésbé részletesen foglalkozott, azokat inkább motívumaik eredetid; szempontjából vizs gálta. ( Pl. a Brcnzeguss und Nomadenkunst c, művében is Prága 1929.) Muszka József nyomán ő gondolt arra ís c hogy a minták melyekről az öntöttformák készültek eredetileg fában lehettek kidolgozva, 0 sorolta az öntött övvereteket is tipologiai rendszerbe és ezzel mintegy időrendbe, technikai és formai jegyek alapján. Nekünk természetesen meg tovább kell mennünk és részletekbe még mélyebben behatoló elemzések során egyrészt az avarkori bronzöntési technika eljárását kell tisztáznunk pásrészt pedig időrendi és műhelyszerinti csoportosítást kell végeznünk a bronzok tömegében. Természetesen a néhány jánoshidai övveret minderre még elégséges alapot nem nyújt. De majdan az összes avarkori bronzok hasonló, sőt még tüzetesebb vizsgálata hozzá fog segíteni minket a fenti kérdések megoldásához. E megoldás felé a jánoshidai bronzanyag taglalása csak előzetes kérdésfelvetés lehet Három oldalról kezdtem el a sírleletek vizsgálatát Egyrészt elolvastam az avarkori bronzöntésre vonatkozé eddigi irodalmat és általában kissé tájékozódtam a bronzöntés irodalmában. Másrészt vizsgálat alá vettem magukat ^z eredeti tárgyakat Harmadszor pedig magam is megpróbáltam azokat elkészíteni. A felmerült kérdések két fő mag köré csoportosíthatók Miből és hogyan készültek a minták, ezenkívül milyen formába és hogyan történt az öntés? Habár avar, vagy azokhoz hasonló bronzveretek nemcsak Magyarország területén találhatók, azok technikai sajátsá gaival a külföldi kutatók alig foglalkoztak. Számukra elsősorban az időrendi és etnikai kérdések lényegesek ezekkel kapcsolatosan. Az öntésnek ,három főformája ismeretes. Az állandó, maradandó formába történő öntés, amilyen például az ókori bronzöntés, ezenkívül a csak egyszer felhasználható formának két fajtája a viaszveszejtéses eljárás (Guss in verlorener Form vagy en cire perdus) és a homoköntés. Az elsőnek és a többieknek is vannak természetesen válfajai, például az első esetében a forma készülhet kőből, (egy és kétoldalas, többrészes) vagy agyagból, sőt ólom esetében fából is. Mindhárom ősrégi eljárás. Rieder az egyiptomi bronzAkról írott technikai jellegű tanulmányában, egy fejezetet az európai középkori öntvényeknek szentel és ennek kapcsán szót ejt az avar bronzokról is, J 3/ Megírja azt, hogy nincs két egyforma veret Szerinte a nagymérvű hasonlóság arra mutat, hogy a viaszmodeili egyenlő formában készítették el, ennek során jöttek létre jelentéktelen különbségek közöttük. Az öntés pedig pusztuló agyagformába történt A veretek hátlapjának simasága - nyilván nem ismerte őket behatóan - nyitott félforma használatát jelzi Faminta használatáról is van irodalmi adatunk. Az archaikus görög művészek már használták ezt az eljárást,66/. Nemcsak a Huszka és Fettich által észrevett technikai jellegek bizonyítják a faragott faminták feltételezését, hanem még olyan lelet is mint a Hódmezővásárhely-Mártély- i puszpángfa tűtartó is. Egyébként a bronztárgyakon látható minták fában is alkalmazásra kerülése teljesen kézenfekvő dolog, ennek a művészetnek más területe« is élnie kellett (szövet stb.) Az eddigi irodalomban eddig csak egy égetett agyagból készült avarkori öntőmintét emláettek Utóbb erről is kiderült, hogy egy meglévő szíjvég másolata csupán. 67/ Az őskorból ismerünk égetett agyagformát az északi országokból. Többször is felhasználhatók sokszorosításra szolgálnak O o
