ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)

Az avarkori csontmegmunkálás néhány kérdéséről

t - 66 nyában ilyen nyélvéget Szabadbattyánról. ide tartozik még a hajdudorogi. bagolyfej alakúra kiképzett ostornyélvég is. (Déri Múz. Debrecen) Az ostornyélvég probléma lezárásakor csak még egy történeti adatra hívom fel a figyelmet A Chronicon Paschale szerint az avar kagán Konstantinápoly ostrománál. 616ban, ostorával ad jelet a támadásra. 53/ Sajnos közelebbit az ostorról nem tudunk de használatát ez az adat is bizonyítja. A tfitartók vizsgálatával kapcsolatosan szükségnek tartom, hogy azok időrendi helyzetéről is szóljak egynéhány szót Természetesen az aránylag kismértékű anyaggyűjtés itt is határt szab a következtetéseknek A legkezdetlegesebb forma - az általam Bj-nek nevezett típus - amely egyszerűen hengeresre nagyolt állati csontból készül, megvan már az avarok előtt hazánk területén. A germán népek használják Megtalálták a tiszalöki leletben, habár tűtartó volta nem egészen bizonyos, a csontváz nyakánál volt. .54V Vagy például Marosszentannán a 36. és 65. sírban, ahol madárcsontból készült i.55/ Az általam B2~vel jelölt vagyis esztergályozott-bordázott tűtartó zömmel a VIII. században használatos. Az alattyáni temetőben a VII. sz. második felében jelenik meg. (Kovrig Ilona szives szóbeli közlése alapján.) Van ugyan néhány lelet, melyek alapján úgy látszik, hogy már a VIII. sz. előtt is használatban volt Ilyen például a Szigetszent miklós-Háros-i temető 17. sírjában talált együttes, ahol nagygömbös ezüstfülbevalót találtak vele együtt (Cs. Sós Ágnes, kéziratos feldolgozása alapjáa 54.9.72. MNM.Népv,a) Avagy a závodi temető 72. sírjában talált példány. Ebben az esetben préselt ezüst övveret került elő vele. (49/1893.732. MNM,Népv.n.) A Bg-al megjelölt típus - habár rendkívül ritka, de talán így még könnyebben meg jelölhető időrendi helyzete. Az általam ismert néhány példány mind VIII.századi leletegyüttesből való. A B4-el jelölt típus tovább él még a IX. században is. Találtam erre nézve bizonyítékot az absbergi temető egyik sírjában. (Tullntól északra.) 56/ A 3zerző szerint ez a temető használatban van a IX században, sőt még a X században is. Részletes pub likációja még nem történt meg. Megtalálható a birkái temető 367. sírjában is. Itt egy ab basszida dirhem (806-808) a IX sz. elejére keltezk 57/ Hasonlót találtak a siegharts kircheni temetőben is. Egy régi ásatás ömlesztett anyagában 61223.sz, alatt. 58/ Az Apnek megjelölt négyszögletes keresztmetszetű példányból aránylag sok ismeretes. A VII. század közepétől (pl. az alattyáni temetőben) a VIII sz. végéig használatos legalább. A B2~es típussal előfordul egy sírban is, A csontmegmunkálás tárgyalása során még egy jellegzetes díszítésmódról, a pontkörös díszről írok röviden. Maga a díszítés az őskortól napjainkig használatos, helyhez és időhöz nem köthető. Egyedül csak a készitésmódjával kívánok foglalkozni László Gyula a mezőbándi temetőben talált 59/. lendkereskes fúró alapján úgy vélte, hogy ilyesféle fúró segítségével készült volna a pontkörös dísz, (60./ Azonban a mezőbándi fúró igen nagymé retű. kovácsszerszámok társaságában fordul elő. A pontkörös dísz előállításához a csőben lévő szeghegyet igen pontosan kellett volna beállítani, hogy a dísz szabályos légyen ésia fúró se ugorjon ki helyéből a forgatás közben. Sajnos a mai néprajzi anyagban, legalábbis a Néprajzi Múzeum gyűjteményében nem ismeretes ilyen pontkört előállító eszköz. Ä gyüj tők s em közöltek róla pontos adatokat vagy ábrázolást. Egy erdőhátsági (Hunyad megye,) oláh adat nyomán tudjuk azt, hogy a kettős pontkörös díszt háromágú fúróval készítették ' Már ő feltételezte azt, hogy az egyszerű pontkörös dísz tehát kétágú fúróval kell, hogy készüljön. Elképzelésem alapján Kiss Jenő fém restaurátor elkészítette mind a három, mindpedig a kétágú fúrót. Megállapíthattam, azt, hogy az egyszerű pontkörös dísz kétágú fúróval kell készüljön, mert három ág esetében, ha nincs a két szélső egyenlő távolságra a pontot kifúró szegtől, akkor párhuzam os körök jönnek létre. Maga a szerszám edzett lemezvasból készül, A csonttárgyakon lévő díszítést véve alapul, a belső ágát valamiível hosszabbra csináltattam. Ez az ág mindkét lapján élezett. így fúrhat ki tölcséralakú, mély lyukai A szélső ág viszont ferdén élezett a belső felén, így a kör csatornájának belső síkja olyan befelé dőlő lesz, mint akár az avarkori pontkörök körei esetében. A jánoshi-