ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
Az avarkori csontmegmunkálás néhány kérdéséről
- 67 dai pontkörös díszes tokokon is megfigyelhető, hogy a szabálytalanul sorakozó pontkörök némelyikét kétszer is újradolgozták, megváltoztatott középponttal Megfigyelhető ezenkívül rajtuk, a kezdés és befejezés, egymásmellé futó körvonalak alakjában. A tengely megdöntése, a mélyre és szélesre fúrt középpont! tesz lehetővé ilyen ingadozásokai Ezzel a szerszámmal a csont hajlatainál is jól lehet dolgozni Használata nem igényel különösebb szaktudást, vagy nagy gyakorlatok A kifőzött, puha csontba pillanatok alatt befúrható egyegy pontkörös díszítés. A következő részben a jánoshidai temetőben is fellelt, de kellően még nem tisztázott rendeltetésű csonttárgyakról írok néhány szót A téglalapalakú lapockacsontból fara gott, gerincükön három, néha két lj'ukkal áttört csonttárgyak valószínűleg táskazárak vol tak, amint ai László Gyula kifejtette. $$ Néha a középső nyílás szélesebb, laposabb, a két szélső azonban mindig köralakú. Az átfúrt, tehát így meggyengített gerinc a legtöbb esetben kitörött A kopás m indig a nyílásoknak a téglalapalakú sík felé eső részén erőteljes. A sfkfelületet legtöbbször díszítik, geometrikus dísz, indadisz, esetleg tamgaszerű jelek kerülnek rá. (PL a Szeged-Fehértó "A* temető 3. sírjában. Három X jel van rákar colva. Szegedi Múz. 53.2,7.) A jánoshidaiakoa kívül a budapesti és szegedi publikálatlan anyagot tekintettem meg az irodalomban közölteken kívüL Feltérképezésükből nem derült ki semmiféle rendszer az ország területén. Ennélfogva, meg számbavéve azt. hogy anyaggyüjtésem fölöttébb hiányos, a térképet nem csatolom. Itt is feleslegesnek tartom az anyaggyűjtés közreadását Nem olyan gyakoraik az emlékanyagban mint például a hengeres csontzárak. Itt szólok a jánoshidai temető 26, sírjában talált bronzból készült két végén átlyukasztott fémléc párhuzamairól is. Itt sincs értelme, hogy a fentemlített területeken végzett anyaggyűjtésemet leírjam. Csupán azt vetem fel, hogy ezek nézetem szerint íjtegezzárók lehettek. Igaz ugyan, hogy a jánoshidai 26. sírban nincsen íj, és a párhuzamok esetében is csak egyesekben találjuk íjak mellett de más rendeltetést nem tudtam vele kapcsolatosan valószínűsíteni. Ami a kronologiai helyzetét illeti, úgy látszik, hogy csak korai, vagyis VI-VII. századi sírokban találjuk. Egyetlen kivételt találtam időrendi tekintet ben, a Kiskőrös-Városalatt-i temető 156, sírját Itt ugyanis két végén átfúrt csontból készült (törött) példán^ került elő sárgaszínű, hullámdfszes agyagkorsó és vaslés társaságában. Ez a körülmény a VIII. századot jelzi. Bár lehetséges, hogy itt más tárgyról van szó. Korai leletegyüttesben előkerült az abonyi temető 229. sírjában, szintén lemezes övveretekkel felszerelt férfi sírjában. (MNM.N. 112/1903.) A gátéri temető 11. sírjában préselt öv veretes férfi mellett találták. A sírban 'nagygöm bös ezüstfülbevaló is volt Ez a példány fémből készült ugyanúgy mint a jánoshidai A cikói temető területéről ismerek még egy fémpéldányt de sajnos szórványleletként került a múzeumba. (MNM.Népv. n. 5/ 1930.97.) Az 1897-ben előkerült csökmői sírleletben két kisméretű, köralak ú vaskengyel, germán típusú bronztükör és bogozó került elő vele együtt Nagyváradi Múz. Publikálatlan, (Foto az EgyetRég. Kvtárban. 8929 sz.) Szintén Nagyvárad környékéről való ££y másik sírlelet, ahol nyílhegyek és keskenyvégű íj társaságában került napvilágra. (Fényképe az Egyet Rég. Kv tárba n. 8926 sz. alatt XXXI.tL) Keskenyvégű íjjal együtt került még elő az alábbi síregyüttesekben: Ártánd. (Arcb. Ért 1896. 415.) Kiskőrös-Csukástó. Eg a példány is bronzlemezből készült (Törött) A napló szerint a «lyukas végével felfelé állott* A jobb alkar belső oldalán voltak az (jcsontok. közöttük ez a tárgy. (MNM.Népv. n. 23/1933.) Üllő 130. sír. Szintén lemezes övgarnitura mellett Az itteni, csontból készült forma is törött Ez a többször előforduló momentum talán az erős igénybevétel mellett tanúskodik, de lehetséges, hogy a temetkezéskor törték el. Nem ismertetem itt a magukban álló példányokat Az általam felgyújtott anyagot tekintve a számuk nem nagy. tehát ha tényleg íjtegezzárónak bizonyulnának, úgy ebben az esetben nyilvánvaló, hogy annak zárására más eljárást is ismertek, összefoglalva a fentieket megállapíthatjuk.hogy ez. a szerintem íjtegezzárónak tartott tárgy egy kivételével korai környezetben szerepel az általam gyűjtött anyagban és a legtöbb esetben keskenyvégű íj társaságában. A fém és csontpéldányok nagyjából megegyező hosszúsága (a fémek valamiive hosszabbak)és a lyukak elhelyezése, azok egyező használatára mutat A csontfaragványok közül rendkívül érdekes a jánoshidai sírban előkerült g sogt függesztő . Pontos párhuzamára egy szibériai kamennaja babán sikerült ráakadnom. Ott az emberalak baloldalán, közvetlenül a derékszíj alatt helyezkedk eL Az alsó nyílásából
