ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A környezet
A KÖRNYEZET Egyrészt a terűlet régi képét igyekszem felvázolni, másrészt az avarkortól független régészeti anyagot, okleveles adatokat ismertetek A régi helyrajzi kép rekonstruálásához megtekintettem a multszázadi kéziratos vízrajzi térképeket, felhasználtam az első és második katonai felmérés adatait Ezenkívül modern térkép alapján helyszíni terepbejárást is végeztem. Mindezek alapján a következő kép tárul elénk: A temető ma egy. a terepből kiemelkedő földháton terül eL A tótkéri úttól kezdve, Berkó János tanyájának (162.sz.) udvarán és a mai házmelletti gyümölcsösben végeztek ásatást Az udvari rész lakóépületek előtti részét nem tárták fel A temető tehát a tanya körüli szántóföldeken egészen a Zagyva egyik régi kanyarulatáig terjedhet, melyben ma már nincsn víz. (XLVIII-t és XLIX.O A tanyatulajdonos két fiával együtt résztvett az ásatáson. Részletesen kikérdeztem őket, hogy a meglévő térképrészt a tanyaépületekhez tudjam rögzíteni. Megtudtam tőlük, hogy hol kerültek elő az első sírok, hol került elő a kettŐ8sfp és hogy hol fejezték be az ásatást Felmértem az egész területet és a jelzett pontokat a sírok térképére vittem rá. Egymáshoz való viszonyuk nagyjából helyes. Ennek alapján a térképen már nem szereplő, az utolsó ásatási periódusban felásott 47 sír he lyét a sírok délkeleti csoportjának végéhez csatlakoztattam. A temető területe ma tulajdonképen Alattyán községhez tartozik, de az ásatás időpontjában Jánoshida község határába tartozott. Bármiféle zavar elkerülése végett ragaszkodnunk kell a Jánoshida-Tótkérpuszta-i avar temető elnevezéshez, amely már az irodalomban is meggyökeresedett. Az alattyán-tuláti avar temető tőle kb. 4 km-re fekszik, a Zagyva túlpartján, je lenleg Jánoshida község határában. Csakúgy mint a jánoshida-tótkérpusztai, a térszínből kissé kiemelkedő földhálon helyezkedik el és a Zagyva mai medrétől egy időszakosan mocsaras területig terjed, a mai országúttal párhuzamosan. Arra a következtetésre jutottam a régi vízrajzi és a modern talajtani térképek alapján, hogy a Zagyva az elmúlt évezredek alatt a maival együtt három nagyobb mederalakulatot dolgozott itt ki magának. Vagyis lassan északkelet felé tolódott a medre három szakaszban. Feltételezve, hogy az avarkorban víz folyt a temetővel határos hoItágban.úgy ezt a második szakaszába tehetjük a medereltolódásnak, Alattyántól északra mocsaras, rétes terület kezdődik Erdő elég kevés van a területen. Ezek közül is sok sz "újerdő*. amint azt a térképeken is jelzik Az első katonai felmérés (XIII.20.8zelv.) a Zagyva közeli nagy kanyarjában és Alattyántól északnyugatra jelez kisebb erdőket, valamivel nagyobbat pedig Jászalsószentgyörgy felett (XLVIILt) Az említett tótkéri út régi középkori út Jánoshidáról Jászberény felé halad. Egyúttal az azóta elpusztult Tótkér nevű falut kapcsolta bele a közlekedésbe. Megtekintettem az egykori falu helyszínét is. Jánoshidáról Jászberény felé haladva a kőkereszt utáni első jobbratartó dűlőúton majdnem a Zagyváig juthatunk eL A part közelében számos cseréptöredék sok téglatöredék hamu stb. van a szántásban. Gecse Árpád alattyáni festőművész meg is vizsgálta a falu helyét egy kutatóárokkal még a második világháború előtt, de amint elmondotta, figyelemreméltó dolgot nem talált. Feljegyzéseket nem készített. A föld Pap János 131.sz. tanyájához tartozik a helyet Kéregyháznak nevezik Az elpusztult falu Pot-kér néven is szerepelt régebben. (A község harangja a Zagyvába sodrdott, vagy süllyedt el, amint a néphit tartja.) Az alábbiakban néhány, Jánoshida környékére| vonatkozó régészeti és irodalmi adatot ismertetek Kqje^ sft István . Magyarország népei a XI. században. SztIstván Emlékkönyv. Budapest 1938, Kniezsa szerint magyar lakosságú terület Hóman szerint a Megyer törzs területének határára esik László Gyula gazdag magyar sírt (dirhemmel) jelez a Zagyva torkolatának közelében.
