ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A környezet
- 3 László Gvnl a A honfoglaló magyar nép élete. 19. 124.old. utáni térképen. Ma Tótkérpuszta területe. Alattyán és Jánoshida községekkel együtt Szblnokmegyéhez tartozik Jánoshida 1854-ben kebeleztetett át Pestmegyétől. Palugyai Imr p- Magyarország legújabb leírása. 1854. 179.0. Bél Mátyás már mint pusztát emlití Tót-kért. Mizsével együtt, melynek helye a ' területünktől északnyugatra fekszik IILBéla premontreieket telepített erre a területre, mely egészen a felszabadulásig a rend tulajdonában volt. Jász-Nagykún-Szolnok vármegye múltja és jelene. szerkScheftsik Gy.Pécs. 1935.390. (továbbiakban J NKS %) Egyházigazgatást: szempontból a hevesi főesperességhez tartozott a terület. J NKS Z vm. i.m, 46. Balássy Ferenc. Jánoshida község a Xll.században keletkezeti Neve először Szentkristóf. JNKSz.ym. Lm, 65. Gyárfás. 153. alapjáa vagy SzentkereszL (Lm390.) Ugyanitt azt találjuk hogy 1465-ben már Jánoshida a neve. Akkoriban Heves megyéhez tartozott és vám szedőhely volt Az itteni Zagyvahíd jó alkalmat nyújtott erre, egyúttal ez az adat jelzi az áthaladó tótkéri út fontosságát is. Alattyán község a neve után Ítélve besenyő település. Fodor Ferenc : A Jászság életrajza. 1942. 136. Az 1332-37-.es pápai tizedjegyzékben plébániával rendelkező önálló község. JNKSz.vm. Lm. 386. s • 1444-ben a Semsey családé. DL 11730. 1449-ben vámszedőhely volt Caánki 1. 1465-ben a király a Bolyokiaknak adományozta. Kér-rel együtl JNKS^ Lm. 386. A területre jászok 1279 után kezdenek telepedni, de a Zagyva-Tarna vonalán csak a XV. században jutnak túL Mindkét község településformája ma teljesen azonos. Félköríves alakban simulnak hozzá a Zagyva kanyarulataihoz. Ezt a formát nyilván újabb korban nyerhették a törökkori pusztulás, tűzvészek után vehették fel ezt az alakot Mindeddig az avarkort megelőző és az azt követő korokból elég kevés leletet ismerünk; Alattyán és Jánoshida területéről. Természetesen szorgos terepbejárással ezek számát biztosan szaporítani lehetne, de nem volt célom a településtörténet ilyen részletes vizsgálata . Időben a rézkorszak az. amelyből elsőnek ismerünk eddig leleteket Ebből a korból származó kőbuzogány került \ elő Jánoshidán. (Adattári Jelentés. 25.J.I.sz.alatt 1936-ból való adattal. Leltári száma: 32/1950.) Bronzkori leletekről magam hallottam Gecse Árpád alattyáni festőművésztől. Szerinte ilyenek az alattyáni határban lévő Rét nevű dűlőrészen kerültek elő. E korszakok után egészen a germánokig nem ismeretesek leletek a környékről. Az Alattyán-»Tulát-i avar temető 13 sírja nem illeszkedik bele szervesen a többi sírok közé.Az V. századból származik, egyben bizonyítja, hogy már az avarok előtt az említett helyet temetkezésre használták (12/1934.MNM Népv.n. Publikálatlan.) Van még egy publikálatlan germán lelet (gót) JánoshidáróL Pontosabb lelőhelye előttem ismeretlen.
