Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)
Középkor
136. a. BAJ - ÖREGKOVÁCS-HEGY (Komárom-Esztergom megye) (XXXVI.) Folytattuk a nemesi udvarház kutatását és befejeztük két korábban megtalált szemétgödör teljes feltárását. A leletanyagot jórészt késő középkori edénytöredékek, állatcsontok alkották, de kerültek elő vastárgyak (kapa, sarló, sarkantyú, számszeríj nyílhegy, lakat) és kovácssalakok is. Az udvarház főépületétől északra egy nagyméretű gödörházat találtunk, melynek feltárását nem tudtuk teljesen befejezni. Az 560x540 cm alapterületű, 170 cm mély házhoz 250 cm hosszú lejtős lejáró vezetett két lépcsővel. A tetőszerkezetet tartó eddig feltárt 9 oszloplyuk 60-70 cm széles és 50-90 cm mély volt. A bejárattal szemben tűzhely omladékára találtunk. A gödörház a kőépületnél korábbi, így az udvarház területét már a XV. sz. második fele előtt is lakták. Petényi Sándor 136. b. BAJ - ÖREGKOVÁCS-HEGY (Komárom-Esztergom megye) (XXXVI.) Folytattuk az 1995-ben feltárt rotunda temetőjében a sírok kibontását. Eddig 102 késő középkori csontvázat szedtünk fel. Bronz övcsatok, övveretek és pártafoszlányok kerültek eddig elő. Petényi Sándor 137. BAJNA, SÁNDOR - METTERNICH KASTÉLY (Komárom-Esztergom megye) (X.) 1997-ben is a kastélyegyüttes főépületében és annak homlokzatai előtt dolgoztunk. A bajnai Both családhoz köthető, XV. sz. végi - egykor valószínűleg emeletes - palotának két, K-Ny-i irányú, az épület teljes szélességében húzódó belső osztófalát tártuk fel. A 85-90 cm széles, kőből épült falak szervesen kapcsolódnak a külső főfalakhoz. A rájuk merőleges egykori belső É-D-i falnak csak egy kicsiny szakaszát sikerült megfognunk, többi részét a barokk építkezések során elbontották. Tisztáztuk, hogy a D-i szobasorban két nagyobb terem húzódott. A közöttük álló falat a későbbi pince kialakításakor elbontották. A K-re eső, díszesebb, vakolt, meszelt falú terem „parkettásan" rakott, igényes téglaburkolatának szintje 83/86 cm-en volt. A tőle Ny-ra eső helyiség gyengébb minőségű, s egyszerűbb rakású téglaburkolattal volt ellátva, szintje 132/136 cm-en volt. A török hódoltság korához köthető cölöpépítmények további részleteit tártuk fel. A DNy-i homlokzat előtt, a XVI. sz. elejére keltezhető, még pontosan meg nem határozott funkciójú, mély alapozású, toronyszerű építményt találtunk. Leletként a XV. sz. végére és a XVI. sz. elejére keltezhető kerámia (például: mázatlan edénytöredékek, szürke kályhaszem stb.), s némi fémtárgy (például: szögek) került elő. A faragott kőanyagot pár darab részletkiképzés nélküli sima nyíláskeret képviseli. Művészettörténész kutató: D. Mezey Alice B. Benkhard Lilla 138. BÁND, ESSEGVÁR (MRT 2. 13/2. lh.) (Veszprém megye) (XXXVIII.) A vár D-i falához kapcsolódva, egy arra merőleges (É-D-i) irányú, 10,70 m hosszú kutatóárokkal átvágtuk a terepet. Várfal alapozása a fal külső (D-i) oldalánál 0,60 m-nél, a sziklán. A vár területén a várfallal párhuzamos (Ny-K-i), 0,80 m széles kőfal csonkja. Mindenütt igen vastag kőomladék, építési törmelék. Leletanyag: XV-XVI. sz.-i mázatlan, konyhai kerámia, kályhaszemek, állatcsontok, néhány fém- és csonttárgy, Hunyadi János dénárja: 1446, nagyszebeni veret (CNH. II. 156.). Az ásatás költségeit a Bánd - Essegvár 1993. Alapítvány viselte. Rainer Pál 173