Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Őskor

37/1. Szihalom-Kocsordos (Heves m.) (IX). A lelőhely Szihalomtól DNy-ra, a leendő M3 autópálya 119,5-119,6 km-szelvényei közötti 100 m-es területen lett kitűzve. A terepbejárás során, leletek csak a kitűzött terület D-i részén fekvő kis dombocskán jelentkeztek, és közöttük a neolit kerámiatöredékek domináltak. A domb É-i felén nyitott kutatóárokból alig valamivel több leletanyag került elő, mint a felszíni gyűjtésből. Ennek oka talán a terület rendszeres müvelésében kereshető, mely elpusztíthatta az esetleg itt húzódó objektumokat, régészeti leletanyagukat pedig szétszórhatta. A dombon alig 30-35 cm vastag barnás humuszréteg húzódik, mely alatt 10-15 cm szürkés-barnás kevert réteg helyezkedik el. Ez alatt található a steril homokos altalaj. Próbaképpen egyes helyeken 1 m mélységre is leástunk, de a talaj itt is változatlanul homokos, szürkés színűnek bizonyult. A szondázás során sem objektumra utaló folt nyomát, sem értékelhető régészeti leletanyagot nem találtunk, ezért a terület további kutatását nem tartottam célszerűnek. Domboróczki László 37/2. Szihalom 1-Pamlényi tábla (Heves m.) (IX). A tervezett M3 autópálya nyomvonalának 120,9-121,4 km szelvények közötti szakaszán a felszíni terepbejárás alapján kijelölt lelőhely a községtől délkeletre található, a Rima egykori érmedréből kiemelkedő hosszan elnyúló földháton. A 400 m hosszú, 90 m széles lelőhelyből 100 m-es részt tártunk fel, valamint a járulékos beruházásként épülő felüljáró helyén (200x50 m) kezdtünk el dolgozni. A feltárt rész összesen 11 000 m

2. A domb nyugati lejtőjét és kis mértékben a tetejét kutattuk meg. A területen rendkívül intenzív megtelepedést regisztrálhattunk, a régészeti fedettség 70-80%os. A legsűrűbben a domb tetején lelhetők fel régészeti maradványok, nyugat felé haladva csökken ezek száma. A feltárt területen 852 objektum és 26 temetkezés került elő. A telepeket nyolc korszakba sorolhatjuk: AVK, Bodrogkeresztúri kultúra, Makó-Kosihy-Caka időszak, Pillny kultúra, kelták, kora népvándorlás kor, avarok, Árpád-kor. Az újkőkor és rézkor időszakából csak szórványos nyomokat leltünk, nagyobb súllyal van jelen a kora bronzkor. A feltárt objektumok többsége késő bronzkori, de csak gödrök képviselik. A jelentős számú kelta gödör mellett 5 házat is sikerült kibontanunk. A kora népvándorlás kori teleprészlet 5 házat, gödröket, gabonásvermeket, árkokat, kemencéket és kutakat takar. Ezek nem feltétlenül egykorúak. Az egyik kútban fabélést konzervált a magas talajvíz. A kemencéknek három típusa került elő. A kerámiaanyag egy része a szarmatákhoz köthető, germán 26