Wollák Katalin (szerk.): AZ 1994. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/48. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Népvándorlás kor

edénytöredékek, állatcsontok döntő többsége a betöltődés legfelső, túl­nyomórészt sötét színű, humuszból álló rétegéből került elő. A gödrök között egy volt méhkas alakú, néhány szabálytalan formájú, a legtöbb azonban kicsi, felülnézetben ovális, többnyire lelet nélküli. Előfordult még három szabadban levő kemence, valamint egy É-D-i irányú, kes­keny árok. A leletanyag legjellemzőbb darabjai a sűrűn bekarcolt párhuzamo­sokkal, fésűs hullámvonal kötegekkel díszített fazekak töredékei - ez utóbbi díszítés előfordul az edények kihajló peremén is illetve kettős kúpos testű, zeg-zug vonalakkal díszített orsógombok darabjai. Munkatársak: Szatmári Imre régész (Munkácsy Mihály Múzeum Bé­késcsaba), Váradi Adél régész (Dobó István Vármúzeum Eger). Szabó J. József Kompolt-Kistéri, 14. Ih. Id. 20. sz. Kompolt-Kistéri tanya, 15/1. Ih. Id. 77. sz. 94/2. Kompolt-Kígyósér (Heves m.) (IX). Az öt és fél hónapig tartó ásatás során a leendő M3-as autópálya 96,7-97,1 km-szelvényei közötti 400 m hosszú, 60 m széles terület régészeti átvizsgálása történt meg, melynek során több mint 200 objektumot sikerült elkülöníteni. A legrégebbi leletanyagot egy késői AVK gödör szolgáltatta, amely­ből eddig már 25 edényt sikerült restaurálni, de a zsáknyi töredék alap­ján a kiegészíthető edények száma még tovább növekedhet. Hasonló korúnak jellemezhető egy zsugorított csontvázas sír, melyből egy vé­konyfalú edény maradványai jöttek elő, de feltehetően ebbe a korba so­rolható további 5 melléklet nélküli zsugorított csontvázas sír is. Előkerültek bronzkori cserepeket tartalmazó gödrök, és 2 K-Ny irá­nyítású sír is ebbe a korszakba sorolható. A lelőhelyen 17 db rendkívül rossz állapotban lévő urnasírt tártunk fel. Ezek feltehetően késő bronzkoriak vagy kora vaskoriak. Több ház, kút és több gödör sorolható a szarmata korszakba, akik­nek jelenlétét sok elszórt, a humuszrétegből előkerült cserép is tükrözi. Egy zsugorított csontvázas női sír, üvegpaszta gyöngyökkel és bronz nyakpereccel szintén a szarmaták emlékének tulajdonítható. A leletmentés során megfigyelt felszíni jelenségek és az előkerült le­letanyag többségét az avar korszakba sorolhatjuk. Több belső kőtűzhe­lyes, félig földbe mélyített ház nyomait sikerült megfigyelni, ezen kívül több avar kori gödröt és kutat is feltártunk. A kerámiában a hullámvona­66

Next

/
Oldalképek
Tartalom