Wollák Katalin (szerk.): AZ 1994. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/48. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)
Népvándorlás kor
lakkal díszített VIII—IX. századi töredékek dominálnak, de feltehetően már a VI. század végétől avarok lakták a területet. Ezt jelzi egy kislány sírja, akit gazdag mellékletekkel temettek el. Mindkét csuklóján bronz karperec, dereka mellett orsógomb került elő, övének végét kalapálással megmunkált bronzlemez zárta le, nyakában színes agyaggyöngyöket, fülében kis gömbös bronz fülbevalót hordhatott. Egyik fülbevalójának korrodálódása révén kisebb szövetdarab - lenvászon - is megőrződött öltözékéből. Domboróczki László 94/3. Kompolt-Tagi rét (Heves m.) (IX). A lelőhely a község belterületétől délnyugatra található, a jelenlegi Tarna-pataktól mintegy 200 m-re nyugatra, a leendő M3 autópálya 99,40-99,70 km-szelvényében. A legkorábbi leletek újkőkoriak, a lelőhely keleti részén kerültek elő, két gödörből, de oly csekély számban, hogy pontosabb kormeghatározásuk egyelőre nem lehetséges. Ugyanezen a részen feltártunk egy késő bronzkori gödröt is, amelynek leletei talán a Pilinyi kultúrába sorolhatók. A szkíta kori leletek a lelőhely nyugati részén kerültek elő, túlnyomó részük nem köthető az altalajba mélyedő objektumhoz, csak egy, felülnézetben kerek, enyhén méhkas alakú gödröt sikerült megfigyelni. A kerámia inkább késő bronzkori technikát mutat, korongolt töredék alig akadt. A legtöbb objektum és a leletek zöme a kései avar korból, esetleg a IX. századból származik, négy házat, egy szabadtéri kemencét, két szabadtéri tűzhelyet, két kutat és három gödröt sikerült feltárni a lelőhely keleti részén. A házak oly közel voltak egymázhos, hogy egyidőben nem lakhatták őket. A tetőszerkezetet tartó cölöpök a házak EK-DNy-, ill. KNy-i irányú tengelyében helyezkedtek el. Két ház esetében az É-i sarokban tűzhely vagy kemence maradványait figyelhettük meg. A kerámiatípusok közül a leggyakoribb a szürkésvörös, vastagfalú, fésűs hullámvonal-kötegekkel díszített fazék, az egyik kútban sütőharang töredékei is előkerültek. A lelőhely nyugati részén feltárt két házat és egy kemencét inkább az Árpád-korra keltezhetjük, mert az itt gyűjtött edénytöredékek a keleti részen megfigyelt, avar kori-IX. századi kerámiától eltérő vonásokat mutatnak. Az egyik ház legérdekesebb lelete egy csontfurulya. Munkatársak: Florin Gogaltan régész (Régészeti és Művészettörténeti Intézet Kolozsvár), Váradi Adél régész (Dobó István Vármúzeum 67