Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)
Középkor
telken két, a kőműves Szantner család tulajdonában lévő, egymástól különálló, emeletes épület állt, amelyet a második periódus során 1797—1802 között alapvetően átalakítottak. Megszüntették az udvar felől felvezető lépcsőfeljárókat, közös lépcsőházzal és a korábbi nyílásrendszer átalakítása mellett, függőfolyosó megépítésével, valamint a pincék egybenyitásával egyesítették a két épületet. A helyiségek egy részében a boltozatot is cserélték, valamint egységes fűtésrendszert alakítottak ki. A szondázások során tisztáztuk a XVIII. századi emeleti alaprajzot, és megállapítottuk, hogy a szobák és az egyik földszinti helyiség a XVIII. század második felében festettek voltak. 1879-ben az épület városi tulajdonba került, ekkor épült meg a korábbi kocsiszín részleges felhasználásával és a hátsó kocsibehajtó kapu megszüntetésével a harmadik szárny, amellyel zárt együttessé alakult az épület. A külső homlokzatok kutatása még nem történt meg, valószínűleg a barokk vakolatot teljesen eltávolították. A főépület XIX. század elejei homlokzatát részben eklektikus elemekkel egészítették ki, a többi homlokzat egységes eklektikus kialakítást kapott. Csengel Péter 123/1. Esztergom - Alsósziget (MRT 5. k. 8/13. Ih.) (KomáromEsztergom m.) (X). Az ásatást a templom és a sírkápolna közötti részen, a korábban kihagyott temetőrész feltárásával folytattuk. A szokásos, sűrű, részben kőből épített, részben koporsós sírokat bontottunk, 1-2 jelentéktelen melléklettel (övcsat, friesachi érem). Az egyik dupla kősír profilált római kövekből volt építve, több sírhoz elbontott építőköveket — félkvádereket — használtak fel. Megtaláltunk a templom déli bejárata előtt egy téglalap alakú kőalapozást, ami beköt a templomfalhoz. Két sor köve van meg, a felső sor erősen megbontva. Az 1979 óta folyamatosan végzett ásatással feltártuk a bencés apácakolostor templomát, a hozzá csatlakozó, 2 periódusban épült kolostor legnagyobb részét, egy temetőkápolnát és 414 sírt. Az objektum határait csak dél felől tudtuk meghatározni, kelet felől egy magántelek, nyugatról egy sportpálya, észak felől pedig a Duna partján húzódó út miatt nem tudtunk — illetve csak részben tudtunk — dolgozni. Az alapvető épületeket azonban megástuk, és ezzel a kolostor feltárása befejeződött. Lovag Zsuzsa 90