Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)

Középkor

Esztergom, Arany J. u. 5-7. Id. 52. sz. 123/2. Esztergom, Bottyán J. u. 10. (MRT 5. k. 8/3 Ih.) (Komá­rom-Esztergom m.) (X). A ferencesek kolostorának pincéjében építkezéssel egyidejűleg leletmentést végeztünk. A mai felszín alatt kb. 350 cm mélyen egy 100 cm széles terméskő falat találtunk a pince közepén. amely a pincé­vel azonos irányban halad. A mintegy 6 m hosszan követhető falból NY-i irányban három, 70, 90 és 105 cm vastag kőfal indult. A falak melletti törmelékből XV-XVII. századi cserepek mellett egy XIII. századi oszlopfő töredéke, mélyebb rétegből XII-XIII. századi edénytöredékek kerültek elő. A lelet azt a nézetünket erősíti — a város korábbi kutatóival ellentétben —, miszerint lehetséges, hogy a mai (XVIII. századi) ferences kolostor a középkori helyére épülhetett fel. Horváth István 123/3. Esztergom - vár (MRT 5. k. 8/1. Ih.) (Komárom-Esztergom m.) (X). Tovább folytattuk a Várhegy NY-i oldalán korábban megkezdett tereprendezést. Ennek során a bazilika helyéről — a XIX. század elején — hegy oldalába kitermelt földet és építési törmeléket hordtunk el. A bazi­lika alatti részen több XII-XVI. századi kőfaragványt találtunk, amelyek az egykori Szt. Adalbert templomból származhatnak (vörösmárvány oszlop­törzsek, oszlopfő- és lábazattöredékek, vörösmárványból készült inkrusz­tációs padlótöredék, gótikus borda, egy 85 kg-os, nagy, vas ágyúgolyó stb.). Ugyanitt eddig ismeretlen várfalszakaszok is előkerütek. A Vitéz­palota alatti hegyoldalban egy római szarkofágtöredék, gótikus és rene­szánsz faragványok, római, közép- és újkori (XVI-XIX. századi) pénzek kerültek elő a XVI. század óta keletkezett törmelékrétegben. Ugyanitt — a Széchy-barlang szája alatt két XVII. századi csontvázat találtunk. Elő­került egy, biztosan a Vitéz-loggiához tartozó, teljesen ép mészkő konzol, valamint színes mázas (zöld, barna, vajszínű) tetőcserepek és padlótéglák töredékei is. Tovább folytattuk a lakótorony és a középkori konyha épülete közé a török időkben beépített falrészlet elbontását. A falat az 1595-ben össze­omlott várkápolna és a lakótorony köveiből építették —, ezt tanúsítják a fenti épületekből származó kőfaragványok (ívsoros párkányzat részlete a kápolnáról, XII. századi oszloplábazat, oszloptörzs stb. a lakótoronyból). Kiemelkedő darab egy román ikerablak félköríves záradéka, a két ablakív fölött kis, élszedett szellőzőnyílással. 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom