Wollák Katalin (szerk.): AZ 1991. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/45. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1993)

Őskor

állat csontváza, illetve összefüggő vázrészei voltak. Az objektumok a kultúra II. fázisára keltezhetők. * Korai bronzkor: A domb déli részén, 2 gödörből került elő a korai bronzkor Ili. fázisának elejére sorolható leletanyag (kerámia, állatcsontok). * Koszideriidőszak: Árkolt bütykös kerámiatöredékek alapján egy északdéli irányú árok és egy gödör köthető ehhez az időszakhoz. * Római kor: A domb északi részén került elő egy földbe mélyített lakóház. amely II. századi leletanyagot tartalmazott. (Lásd Gábler Dénes jelentését.) * Középkor: Egymástól 150 m távolságra találtunk 2 csontvázas sírt. Az egyikben egy bolygatott csontváz volt. melléklet nélkül, a másikban (a domb északi részén) bordázott ezüst "S" végű hajkarikákat találtunk, amelyek alapján a sír a XII. századra keltezhető. Fi gier András Győr - Fövenyesdomb Id. még 53. sz. 14/3. Győr - Ménfőcsanak, Szeles dölő Ml (Győr-Moson-Sopron m.) (XI). Az Ml-es autópálya nyomvonalán, mintegy 3 hektárnyi terület feltárásával befejeztük a leletmentést. A laza szerkezetű őskori településekből csak néhány zárt objektum (gödör) maradt meg (korabronzkor II., Dunántúli Mészbetétes edények népe, Hallstatt kor). Szórványos leletanyagot másodlagos helyzetből is gyűjtöttünk. A bronzkori temető sírjainak száma 78-ra emelkedett, a sírok urnás, szórthamvas és vegyes rítusúak. edénymellékletekkel ellátottak. A temetkezések zöme a Mészbetétes kultúra klasszikus időszakába tartozik, néhányban azonban már a Koszideri időszak jellegzetes leletei is előfordulnak. A temető területe három oldalról körülhatárolható. A teljes feltárt területen megfigyelhetőek voltak a római kori bennszülött falu jelenségei, a házak kisebb, összefüggő egységeket alkottak. 1991-ben 44 házat találtunk. Továbbra is a kétcölöpös, földbemélyített háztípus volt a jellemző. Nem egyszerre álltak fenn, a korábbiak általában nagyobb méretűek (3,5-4,5 m) és mélyebbek, a későbbiek (II. század közepe-második harmada) között sekélyebbek és kisebb méretűek is előfordultak (2,5-3,5 m), ezeket inkább melléképületként értelmezhetjük. Három igen mély, négyzetes alaprajzú objektumot talán műhelyként használtak (tűzhelynek tartható kőrakás, igen sok állatcsont illetve több malomkőtöredék utal az eltérő funkcióra). 12