Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/43. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)

Közép- és újabb kor

oldalán dolgoztunk. A D-i rövidebb fal egy szakaszán egyértelműen megállapít­ható volt a kváderes felmenófal burkolat és az alapfal elválása. Az eredeti domb­lejtőnek megfelelően a járószint is lejtős volt. Bonyolultabb volt a helyzet az É-i fal hosszában. Itt az eredeti, XVI. sz. eleji kváderburkolatú keskenyebb fal a K-i végen már elbontódott, és egy gerendás (rácsosán elhelyezett gerendák) szer­kezetű faltómbből csatlakozott a sarokhoz. Ny felé tovább, ahol még megvolt a késő középkori keskenyebb fal, ehhez is utóbb egy gerendás szerkezetű széle­sebb köpenyfalat építettek. Ez utóbbinak szintén két periódusa, ill. két építési szakasza van. Kózéptájon egy cölöpsor húzódik a falra merőlegesen É felé, egy tömésfalnak a széle. E ponton a terep erősen süllyed, a két falszakasz alapozá­sának alja között 1 m különbség van. Tovább Ny felé egészen a sarokig a járó­szint szintén lejt. a Ny-i homlokfal a kővetkező periódusokból áll. A kváderes burkolatú keskeny XVI. sz. eleji falhoz a négy, szintén kváderes burkolatú pillért talán szintén később építették hozzá, de ez még a török előtti rendszer. Török kori építmény viszont a pillérek közeinek betöltése, tehát a fal teljes hosszának megvastagítása. Az „U" É-í ágának erősítései, a gerendás rácsos szerkezetű pótlások, vastagítások szintén török koriak, sőt az alapfalakhoz tartozó rétegek­ben talált kerámia tanúsága szerint a tőrök kor végső szakaszából származhat­nak. A tömésfal is törökkori. Az idén a három fal külső oldaláról, járószintjeikről, szerkezetükről szerzett ismereteink már véglegesnek mondhatók (1988-ban már voltak itt részfeltárások, részkövetkeztetések). Egy kisebb feladat marad jö­vőre (1990-re): a cölőpsor és az ÉNy-i alsó sarok között végig kibontani a járó­szintet. Műemléki feladat: a Ny-i homlokzat statikai megerősítése, állagvédelme, részbeni felfalazása, bemutatása. Tettmanti Sarolta 159/9. Vác-Zeneiskola (Pest m.) (XXXVII). A középkori német város D-i szélén építik, illetve bővítik a Váci Zeneiskolát, az építkezés II. üteme 1988. no­vember végén kezdődött. A 80-100 cm vastag mkori feltöltés gépi eltávolítása után nyolc kutatóárokkal vizsgáltuk meg a 600 m területet. A leletmentés 1988. november végétől 1989. márciusig tartott. Ennek során három XIII. sz-i, két XV­XVI. sz-i házrészlet, hét XIII. sz-i, két XV-XVI. sz-i kőépület teljes alaprajzát is: a szabálytalan téglatest alakú, 65-70 cm falvastagságú épület 7-8x10,5-11,5 m alapterületé. Miklós Zsuzsa 160. Vasvár, Járdányi P.l. utca-„Sörház" melletti beépítés" (Vas m.) (XXXV). Folyamatos építkezés közben végeztük leletmentő és rétegmegfigyeló munkánkat. Az 1740-es térképen ezen a területen nem állt épület. A XVIII. sz. második felében sörházat építettek, melynek két épület része ma is áll. A XIX. és XX. sz-ban emeltek újabb házakat a telken. A pincék és az alapok a terület nagy részét megbolygatták. X I—XII. sz-i boronafalú házacska, tapasztott tűzhelynyom, pernyésgödör, elegyengetett kemence, körülötte vassalak került elő. Az 1241-ben alapított do­79

Next

/
Oldalképek
Tartalom