Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/43. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)

Közép- és újabb kor

monkos kolostor templomától É-ra cca. 15-25 méterre Ny-K-i tájolású, melléklet nélküli az építkezések alkalmával megbolygatott vézmaradványokat találtunk. A várost határoló 70 cm széles XIII. sz-i kőfalat és árkot, amely egyben a temető keritőfala szintén megtaláltuk remélhetőleg. Segítőtársam: Szakály János tanár. P. Hajmási Erika 161. Veszprém-Vár (Veszprém m.) (XXXVIII). A székesegyház D-i oldalán, a ferences templom kapujától a nagypréposti héz (Vár u. 18.) kapujáig húzott munkaárokban több fal volt megfigyelhető. Ezek egyikéből egy másodlagosan felhasznált római sírkő töredéke került elő. Ugyanezen ároknak a székesegyház hajója melletti szakaszán, égett, faszenes, pusztulási rétegbőlXVII. sz-i kerámiaés zöldmázas, kétfejű sasos kályhacsempe-töredékek, valamint égett gabonamagvak kerültek elő. Az ároknak a Szt. Háromság szobor és a nagypréposti h'z közti szakaszán a székesegyház temetőjének több sírja pusztult el. a nagyprépostiház ÉNy-i homlokzata előtt egy ÉNy-DK-i tájolású épület armírozott DK-i sarka volt megfigyelhető, amely kissé a préposti ház alá nyúlik. A Szt. Háromság téren, kb. a Vár u. 31. kapujával egy vonalban, egy feltehetően a románkori székesegyházból származó, 60 cm átmérőjű, hengeres, mindkét végén töredékes oszloptörzs mintegy 1,30 m hosszú darabja került elő másodlagos felhasználásban, törtkőből készült és habarccsal összefogott alapzaton. Az oszloptól É-ra, a barokk püspöki palota Ny-i homlokzatával párhuzamos, ÉNy-DK-i falszakasz volt megfigyelhető. A volt piarista gimnázium (Vár u. 10.) utcai udvara D-i részén húzott munkaárokban É-D-i irányú széles kőval (a vár középkori K- i fala?) és ennek K-i oldalán két XVIII. sz-i csatorna volt megfigyelhető. A Vár u. 23. alsó udvarán a fő vízlevezető csatorna aknájának ásásakor végig XVIII. sz-i feltöltési rétegben dolgoztunk. A Vár u. 29. udvarán, a kapu melletti munkaszelvényből néhány római kerámia-töredék került elő. Rainer Pál Zalavár-Rezes (Zala m.) Ld. 89/1. sz. 162. Zsámbék-premontrei monostorrom (Pestm.) (XXXVII). folytattuk az 1986-ban megkezdett kutatást a monostor területén. Az 1939-es Lux alaprajz a monostor K-i szárnyától K-re egy kisebb négyzetes alaprajzú és egy nagyobb téglalap alaprajzú épületet tüntetfel. Kutatóárokkal megkerestük a kisebbik épület falait, majd feltártuk az egész kis épületet. XIII—XV. sz-i kerámia került elő a rétegekből és salakmaradványok. Az épület ÉNy-i külső sarkánál egy tűzhely nyomát rögzítettük. Az itt talált salakmaradványok jelzik, hogy a kis épület rendeltetése ipari célú volt, valamilyen műhely lehetett. A másik - nagyobb - épület alapjait nem találtuk meg. bizonytalan formájú kőtörmelékek voltak az árkokban, habarcs nélkül. A K-i oldalon a kerítésen kívül is ástunk két árkot. Igen vastag 80