Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/43. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)

Közép- és újabb kor

eddig ismert nyomvonalban vannak. Ennek pontosításéra 1989-ben két alkalommal végeztünk azonosító, ún. „nyomvonaífeltéró" munkákat a kérdéses területen. A munka eredményeként elsősorban a Gárdonyi u. 5. sz. ház környékén, az ún. Ó-kapu bástya feleinak részleteit tisztáztuk. A visszafoglalás után erősen leromlott kapu néhány megmaradt részletét dokumentáltuk. Az ősz folyamán sor kerülhetett két udvaron (Andrésblró u. 2-4. sz.) a Külső Vér D-i falának meghatározására is. Ez alapján a D-i fal mintegy tíz méterrel északabbra húzódik. A következőkben szeretnénk a sarokrészek, valamint a K-ifal nyomvonalát tisztázni, amennyiben erre anyagi fedezetünk lesz. Fodor László Esztergom-Pilisszentlélek Ld. 146. sz. 126/1. Esztergom, Kossuth L. u. 14-16-18. (Komárom m.) (X). Építkezést megelőző, tájékozódó régészeti kutatást végeztünk elbontott XVIII. sz-i házak helyén. A 14. sz. telken egy a XVII. sz. végén - valószínűleg Esztergom visszafoglalása (1683) után - épített ház falait, járószintjeit és kettős pincéjét találtuk. A ház a XVIII. sz. elején leégett (1706. - Rákóczi ostroma), majd elbontották, s a helyére épült az 1989-ig fennálló épület. A 16. sz. ház telkét két, É-D, illetve K-Ny-i irányú árokkal átvágtuk a bolygatatlan altalajig, amelyet -300 cm mélyen találtunk meg. Itt több, -325-385 cm mélységig beásott késő-kelta és római kori gödör részletét bontottuk ki, az utóbbiakból peremes tegulák is előkerültek. Az előbbiek felett vastag Árpád- kori és XIV-XV. sz-i rétegeket vágtunk át. Horváth István 126/2. Esztergom-Vár (Komárom m.) (X). a. Vitéz-palota: folytattuk a palota Ny-i traktusa földszinti, nagy boltozatos termének feltárását. A XV. sz-i, égett járószint alól nagy mennyiségű kerámia (főleg XIV-XV. sz-i kályhaszemek és csempék töredékei) és XIII-XIV. sz-ifreskótöredékek kerültek elő. Az egykori nagyterem előcsarnokában is tovább folyt a kutatás. Itt az elbontott egykori kőpadlózatnak a fektető- habarcsban megmaradt lenyomatát találtuk meg több négyzetméternyi felületen. Munkatárs: Romhányi Beatrix. b. A palota alatti hegyoldal töremeléktől való letisztítását és a korábban talált barlang betöltésének kitermelését is folytattuk. A barlang száját elzáró kőfalból gótikus kőfaragványokat bontottunk ki, amelyek szerint (és a benti XVIXVII. sz-i rétegződések alapján) a barlangot a XV. vagy XVI. sz-ban falazhatták el, s végül a XX. sz. elején a falon tört lyukon ét tömedékelték el. Munkatárs: Kövecses Varga Etelka. c. Felvonó híd: az OMF helyreállítási munkái során szétbontottuk a valószínűleg a XVII. sz-ban épített kő-pilléreket, mivel azokban középkori kőfaragványok voltak láthatók - illetve statikai okokból. Jelentősebb kőemlékek: mészkő57