Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/43. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)

Közép- és újabb kor

konzol a Vitéz- loggiából, boltozati bordák, stb. A kőfaragványok egy része: boltozati zárókő, több hozzátartozó bordával, hatalmas fv- és fogsoros párkényzat eleme, nagyméretű kváderek - az azonos kő-anyag, a méretek egyezése és a részletformák alapján - valószínűleg a ciszterciek pilisi apátságának romjaiból kerülhettek Esztergomba. A kő-pillérek alatt további részleteit tártuk fel annak a gerenda-váz szerkezetnek, amelyet korábban már Zolnay László és Nagy Emese is megtaláltak. Erről bebizonyosodott, hogy az eredetileg fa-szerkezetű híd talp-gerendázata volt, amelyre részben ráépült a „Budai torony" K-i fala. A feltárt maradványok alapján a fahíd szerkezete elvileg rekonstruálható. d. Órség épület: az épület felújítását megelőző kutatást tovább folytattuk. A bástyyafal aljén téglaporos habarccsal vakolt fal részletét bontottuk ki, amelyen XIV. sz-i (a királyi várkápolnában lévővel azonos) freskó részletét találtuk. - Ennek teljes kibontása 1990-re húzódott át. Horváth István 127. Győngyős-Mátrafűred-Benevár (Heves m.) (IX). A középkori várrom K-i oldalának közepetáján egy 8,90 mx5,40 m-es belső terű épület alapjainak D-i részét tártuk fel. A kő alapozás meneteles kiképzése arra utal, hogy felette valamilyen faszerkezetes építmény, esetleg a vár 1301-es leírásában említett fatornyok egyike állhatott. Erről a részről szinte kizárólag XIII-XIV. sz-i edénytöredékek kerültek elő. Szabó J. József 128/1. Győr-Dunakapu tér 5. (Győr-Sopron m.) (OMF). A K-i szárny U alakban alápincézett. Az É-i, rövid pinceszakas a legkorábbi, a XVI. sz. második felében épült. A D-i pincerész XVII. sz-i, korábbi a két szárnyat összekötő, az 1690-es évekre keltezhető, hosszú pincénél. A K-i szárny boltozott földszinti helyiségei ugyancsak az 1690-es években épültek. Az emelet XIX. sz-i. A Ny-i szárny földszintjét 1709 táján emelték. A D-i, udvari szárnyat a szomszédos Rózsa F. u. 5. helyreállításával kapcsolatban elbontották, itt csak a bontásból származó téglaanyagot lehetett átvizsgálni: 1669-es, a XVII. sz. 90-es éveiből származó, 1707-1709-es, 1781-1786-os és XIX. sz-i téglabélyegek kerültek elő. A K-i szárnyban, a D-i pinceszakasztól É-ra, az alápincézetlen, földszinti részen kb. 120-125 cm átmérőjű (= 4 láb), a XVI. sz. második felében téglából falazott kút bukkant elő, a benne lévő törmelék fölött 2,5 m mélységig üres, mellette [1781-es évszám] téglákból álló, átboltozott csatornát figyeltünk meg (iránya ÉK-DNy). A telken a forrásokból ismert egykori fürdőnek építészeti nyoma nem került elő. Lővei Pál 128/2. Győr, Rózsa Ferenc u. 5. (Győr-Sopron m.) (OMF). A káptalani zenészek számára épült, gazdag barokk homlokzatú épület Rózsa Ferenc utcai fő szárnya teljes egészében egységesnek bizonyult: a források és a homlokzat építési táblája szerint 1775-ben készült el. Belsejében igen puritán, kicsiny „szol58