Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/42. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)

Közép- és újabb kor

mait találtuk meg: kapát, szekercét, fúrót, gyomirtó kapát, kerékkötő láncot stb. A pusztulási réteg ezeken kívül szürke és zöldmázas tál alakú kályhaszemek, zöldmázas kályhacsempék, kúpcserép, négyzetes padlótégla, ablakosztó sudár, konzolkő darbjait, számos vastárgyat és cserépedénytöredéket tartalmazott. A DNy-i sarokban vízvezetékcsó darabjait találtuk. A 6. sz. helyiség megépítésével leválasztották az 5. sz. helyiség korábbi, az ÉNy-i sarokban lévő bejáratát. A helyiség hozzávetőleges belmérete: 2x2,5 m. A feltárás melletttereprendezét végeztünk a belső udvari helyiségekben és a belső udvarban. így a kolostor teljes területe (legszámítva a különálló É-i épületet) áttekinthetővé vált. Az állagmegóvás során elvégeztük az elmaradt falkorona lezárásokat a hajóban és az 1., 3., 4. sz. helyiségekben és részben felfalaztuk a 4. sz. helyiség K-i falát. Az idén feltárt 5. és 6. sz. helyiségek szintén védőfalazást kaptak. Az ásatás és az állagmegóvás konzultánsai Közák Károly és Ágó Mátyás voltak. Lázár Sarolta 1 47. Pusztavám (Fejér m.) (XXX). Pusztavám felett a Vértesben (Koporsóhegy) leletmentés folyamán É-D irányú falmaradvány került elő. A faltól 5 km-re ÉK-re feldúlt sír, környékén embercsontok szétszórva feküdtek. Jelentősebb leletek: szenteltvíztartó töredéke, másodlagosan felhasznált római kori feliratos kó töredéke. A lelőhely a vértesszentkeresztesi apátságtól légvonalban megközelítőleg 8-10 km-re fekszik. Nádorfi Gabriella Sárosd-Kertali domb (Fejér m.) Ld. 105. sz. 148/1. Sárospatak, Ispotály (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XXVI). Az Ispotály u. 5. sz. alatt, a Bodrog folyó magaslatán áll a középkori épület. A telket 1561-ben kapta Kopácsi István a pataki református iskola első igazgatója Perényi Gábortól, és házat építtetett rá. 1568-ban veje Czeglédi Ferenc református lelkész örökölte, aki gyermektelen lévén a református egyházra hagyta örökül a házat és ebben ispotályt rendeztek be az öregek számára. Báthory Zsófia rekatolizálása után az ispotályt átadta a katolikus egyháznak, és annak tulajdonában volt az 1950-es évek végéig, amikor egy magánszemélynek eladták. 1986-an az OMF a Városi Tanács számára visszavásárolta. A Dankó Katalinnal közösen végzett kutatás során tisztáztuk az épület építési periódusait. A Kopácsi István által az 1560-as években épített ház három helyiségből állott, és lényegében a mai négyszögű épülettömb határoló falai is e korból származnak. Nagyobb arányú átalakításra a XVI. sz. végén vagy a XVII. sz. elején került sor. Ekkor alakult ki a mai alaprajz és a belső elrendezés. A kutatás során az 1685-ből származó inventáriumnak megfelelően rögzíthettük az alaprajzot: középen van egy hosszú folyosó, melyből mindkét irányban két-két szoba nyílott. A főbejárat a Ny-i olda69