Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/42. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)
Közép- és újabb kor
Ion nyílott (ma elfalazva), a K-i oldalon úgy alakítottak ki egy udvarra vezető ajtót, hogy afolyosó DK-i sarkába vágtak a falba belebontva egy nyílást. Az épúlet DK-i sarkán áll az 1685-ben említett kis kamara, az ÉK-i sarkon pedig a nagykamra. Teljesen ép középkori kőkeretes ablaknyílást a DNy-i szoba falába találtunk. A többi ablakot átalakították. Tisztázódott a ház tüzelőrendszere: a folyosó K-i bejárata mellett a sarokban megtaláltuk a tűzhely alapjait. Ennek nem volt külön kéménye, a fűst az ajtón át szabadon távozott. Ezen a tűzhelyen főztek. A szobákat a folyosóról fűtötték. Két fűtőnyílást találtunk kőkerettel. A D-i szárny két helyiségének közös kályhája volt, ennek alapjait feltártuk. A folyosó két falára támaszkodóan két kémény vezeti ki a füstöt. A háznak az oromfalai is középkoriak. Alatta több periódusban kialakított boltozatos, igen szép terű pince van, ami a két kamra alá nem terjek ki. A pincében mintegy 40 cm-es feltöltés van. A pince boltozott lejárata az É-i oldalon eredeti formájában maradt meg. Az előkerült régészeti leletanyag XV I—XVII. sz-i, és ez összhhangban van a ház építészei részleteivel és az írott források adataival. Valter Ilona - J. Dankó Katalin 148/2. Sárospatak-Szél domb (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XXVI). A Dobó F. u. 66. sz. alatt a Pálóczi kúria feltételezett bejáratát tisztáztuk. Az ÉNy-i sarokbástya Ny-i előterében feltárjuk a farkasverem maradványait. A törtkőből meszes habarcsba rakott É-i fal 4 m hosszan, a Ny-i mindössze 2 méteren lett kibontva. A falat őskori rétegre alapozták -220 cm mélységben, szélessége 8096 cm. Az ÉNy-i falsarok a verem szélességét meghatározza, 5,5 m. A fark as verem Ny-i fala előtt 70 cm-re, -150 cm mélységben nagyrészt kiásott 230 cm széles kőfal részletét bontottuk ki, mely a külső védelmi vonalat képezhette. Az ÉNy-i sarokbástyához tartozó pincében a feltöltés mértékének, a pince eredeti járószintjének meghatározását végeztük el, és feltártuk a Ny-i fal alapozásét. Az eredeti szint a jelenlegitől -90-100 cm-re húzódik. J. Dankó Katalin 148/3. Sárospatak-Vörös torony (Borsod-Abaún-Zemplén m.) (XXVI). A Vörös-torony műemléki helyreállításának negyedik évében a homlokzatok beállványozása lehetővé tette az É-i és Ny-i részen a falkutatást. Az építési periódusok elkülönítése tisztázódott. A XVI. sz-i, XVI. sz. végi, a XVII. sz-i átépítés, majd a XIX. sz-i módosítások jól elkülöníthetők. Tisztáztuk a Lovag-terem födémjében húzódó folyosó Ny-i és É-i elfalazott lőréseit. Kibontottuk az É-i homlokazton a folyosó külső falszakaszát, afolyosó ÉK-i sarkát. Bebizonyosodott, hogy ezen a homlokzaton a külső fal lepusztulásával a folyosó elfalazása látható a visszaugrott falsíkon. A torony-belsőben elvégeztük a vakolat leverése után az eredeti falfelületek vizsgálatát, az elfalazott szellőző, űlőfülke kibontását. Munkatárs: László Csaba. Tervező: M. Anda Judit. J. Dankó Katalin 70