Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

földszinti helyiségéből nyíló jelenlegi bejárata fölött megtaláltuk a középkori — a mainál jóval magasabb - bejárati ajtajának, részben átalakított szegment­íves boltívét. A K-i lépcsőtoronytól D-re lévő homlokzat emeleti szintjén már az előző évben feltárt középkori gótikus ablaknyílás további kutatását is foly­tattuk. Az itt a K-i homlokzaton előkerült „in situ" profilált gótikus szárkő további összefüggéseit vizsgálva egyértelműen megállapítható volt, hogy az egy ablak és nem ajtónyílás — ,,in situ" kőkeretének maradványa. Az épület É-i homlokzata előtt húzódó középkori falszoros további feltárását folytattuk Ny-i irányban a már korábban előkerült középkori járószint mélységéig. Nagy­mennyiségű mázatlan kerámia és néhány kisebb faragott gótikus profilált kő­töredék került elő. G. Sándor Mária - Gerő Győző 184. Mohács, Szabadság u. 1-3. (Baranya m.) (XXIV). Építkezés so­rán a középkori vár egy bástyája került elő. Rajz: Krasznai Péter. . Kárpáti Gábor 185. Mosonmagyaróvár — Linhardt Gy. u. 9. (Győr-Sopron m.) (XI). A telken leletmentés során feltártuk óvár középkori városkapujának bejárati részét. A feltárt maradványokból megállapítható, hogy a XV-XVI. sz-ban kő­ből épült bejáratot egy négyszögletes kaputorony védte, melyet fahídon lehe­tett megközelíteni. A torony két oldalát a külső oldalon kőből falazott sar­kantyúk erősítették. A torony falvastagsága 1,2—1,5 m, a kapubejárat széles­sége 3,5 m. F igI er András 186. Nagymaros - Magyar u. 17. - Kiss János sor sarka (Pest m.) (XXXIX). Épületszanálások révén lehetővé vált, hogy Pálóczi Horváth András 1978. évi szondázó ásatása közelében (Nagymaros-Visegrád vasútállomás) ku­tatást végezzünk. É—D irányú 30 m hosszú és rá merőleges 16,5 m hosszúsá­gú, 2 m széles kutatóárokkal vizsgáltuk át a területet. A középkori járószin­tet 60-80 cm vastag, XIX-XX. sz-i és 60cm vastag XVII—XVIII. sz-i feltöl­tés alatt 120—120 cm mélységben találtuk meg. Itt feltártuk egy körülbelül 6 x 5,5 m alapterületű verem részletét, betöltéséből XV-XVI. sz-i edénytöre­dékek kerültek felszínre. A verem fölött egy későbbi ház 20 cm széles agyag­falait figyeltük meg. Több Árpád-kori telepjelenség került felszínre, közülük legjelentősebb egy 3 x 3 m-es, ÉK-DNy tájolású lakóház. Kőből készült ke­90

Next

/
Oldalképek
Tartalom