Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

mence maradványait tártuk fel. A kulturrétegek alján, 2—4 m mélységben ob­jektumokhoz nem köthetően néhány jellegtelen őskori edénytöredék került elő. Az ásatás munkatársa Takács Miklós volt. Biczó Piroska 187. Nyárlőrinc — Hangár u. (Bács-Kiskun m.) (XV). A középkori Szentlőrinc falu templomának és temetőjének felkutatása során ebben az év­ben a templom Ny-i és É-i oldalánál 70 sírt tártunk fel. A sírok melléklete­ként és szórványként XIV—XVI. sz-i pénzek, ruhakapcsok, fülesgombok, gyűrűk kerültek elő. A feltárt sírok közül kiemelkedik a 310. sz. sír XIV. sz-ra keltezhető leletanyaga: aranyozott ezüst préselt korongok, fülesgombok, ru­hadíszek, bronz csat, ezüst fejesgyűrű. V. Székely György 188. Nyírbátor, Magtár (Szabolcs-Szatmár m.) A nyírbátori műemléki magtár (az egykori Báthori-vár É-i szárnya) ásatásának és falkutatásának célja a helyreállítást megelőzően építéstörténetének tisztázása és a korábbi kutatá­sok eredményeinek ellenőrzése volt. A munka kisebb részben régészeti meg­figyelésből állt, amelynek során kiderült, hogy a középkori pinceboltozat fö­lül letermelt feltöltés teljesen egynemű volt, XVIII. sz-i leletanyaggal, tehát a kastélyszárny magtárrá alakításakor került ide. Az ásatás során a pince két helyisége közti ajtó előtt megkerestük a XV. sz-i padlószintet, s a kőkereten felfedezett tokhorony, sarokvasak és reteszlyukak ismeretében az ajtó műkö­dését is sikerült rekonstruálni. Az épület külsői Éi oldalán középen már ko­rábban feltárt téglaépítményről megállapítottuk, hogy az egy korábbi pince­lejárat. A D-i fal K-i sarkánál talált téglapadló és falmaradvány talán lépcső alapozása lehet. A Ny-i oldalon a helyhiány miatt rendkívül kis területre korlátozódó kutatás annyit egyértelműen igazolt, hogy Ny felől nem csatla­kozott újabb épületszárny a magárhoz, egy vékony körítőfal megléte azonban valószínű. A középkori faímaghoz alig tudtunk hozzáférni, ugyanis az egész épü­letbelsőt barokk köpenyegfal borítja, amelyben benne ülnek a magtár ács­szerkezetének gerendái. A pince két helyisége közti osztófal és a nagyobbik pincehelyiség boltozatát erősítő heveder felett a magtár I. emeletén megta­láltuk a felmenő válaszfalak lenyomatát. Ugyancsak az I. emelet K-i végében kibontottuk egy É-D-i irányú donga boltvállait, s ezzel bebizonyosodott, hogy a felmenő részek térosztása a pincéjét követte. Az I. emelet D-i falában, 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom