Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)
Őskor
Gyomaendröd, 6. Ih. (Békés m.) Lásd 168. sz. 20. Gyomaendröd - Endrőd, 119. sz. lelőhely (Békés m.) (XLI). Az MTA Rl mikrorégió kutatási terve keretében folytattuk az 1986-ban elkezdett feltárást, de a 20—32. sz. szelvények területén az előző évihez hasonló nagyságú (kb. 400 m 2-es) területet vizsgáltunk meg a Kórós-kultúra kis méretű lakótelepén. Egy, közvetlen a szántott felszín alatt elhelyezkedő, és ezért részben elpusztult lakóház maradványait, továbbá két vagy három hulladékgödröt sikerült feltárni. Valószínű, hogy a gödrök egyike a ház építéséhez szükséges agyag kitermelésére szolgált, egy másik gödör viszont a ház alatt volt, így annál korábbi. A leletanyagban igen gazdag volt a kerámia- és az állatcsont-anyag, feltűnő viszont — az előző évhez viszonyítva — az ember- és állatábrázolások csaknem teljes hiánya. A munka során körülbelül 35 db 10 kg-os földmintát vizes eljárással szűrtünk, és ezen kívül is több faszén-mintát gyűjtöttünk. Makkay János 21. Hantos - Juhászállás (Fejér m.) (XXX). A székesfehérvár-dunaföldvári műút mentén, a nagylóki TSZ művelése alatt álló Hantosi (Birkás) tó K-i partján, a földmunka során csontvázakat bolygattak meg. A tó mentén, a közvetlenül veszélyeztetett, kb. 20 m-es sáv két pontján folytattunk leletmentőhitelesítő feltárást. Az i. sz. munkahelyen 30 melléklet nélküli, K-Ny-i tájolású — feltehetően — későközépkori sír került feltárásra. A templom körüli (? — környékén sok a kőtöredék, habarcsos omladék) temető minden bizonynyal azonos az 1961-ben rögzített lelőhellyel. (Kralovánszky Alán) Ettől K-re, egy ÉNy-DK irányú, kb. 1200 x 300 m-es kiterjedésű, XIV-XVI. sz-i kerámia anyaggal jellemezhető falumaradvány felszíni nyomaira bukkantunk. A későközépkori lelőhely (falu és a hozzá tartozó temető) feltehetően a XIVXVI. sz-i oklevelekből ismert Hantosegyháza kun székközponttal (Hantosszék) azonos. A II. sz. munkahelyet ettől É-ra, kb. 80 m-re nyitottuk. Itt II— III. sz-i, római kori településrészlet került feltárásra. Maga a teljes település keletebbre, kb. 400 x 800 m-es körzetbe terjed ki. A lelőhely egykori településföldrajzi vonzáshatását jelzi a tó ÉNy-i partján észlelhető, Ny-K-i irányú, Árpád-kori településnyomok, továbbá az I—II. sz. munkahelyek kerámiaanyagában igen nagy számban előforduló bronzkori szórványok. Hatházi Gábor 13
