Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)
Őskor
22. Hódmezővásárhely - Gorzsa (Csongrád m.) (XXIX). A IX. szelvényben befejeztük a legalsó települési szinthez tartozó V-alakú árok feltárását. A XII—XIV. szelvényekben ugyancsak elértük a szűzföldet. Ezekben a szelvényekben egy nagyméretű, a tapasztott agyagpadlós ház részletei rajzolódnak ki a szűzföldön, ami a legkorábbi (D) településfázis legkorábbi építménye. Befejeződött a XVIII. sz. szelvény feltárása is. A szűzföldön itt is folytatódik a IX. sz. szelvényben korábban feltárt ÉK—DNy-i irányú paliszádsor függőleges falú árka és a hozzá tartozó oszlophelyek. Az idei feltárás során az újkőkori temetkezések száma újabb négy sírral gyarapodott. Az ásatáson részt vettek: Vályi Katalin régész (SzMFM), John M.O'Shea (Ann Arbour, USA), Boldizsár Péter (SzlkM), Matyi Lajos, Matyi Lajosné (SzMFM) ásatási technikusok, Márton Péter fizikus (ELGI), Varga András (SzMFM) talajmechanikus, valamint a JATE régészhallgatói. Horváth Ferenc 23. Isztimér — Csőszpuszta (Fejér m.) (XXX). Leletmentés keretében feltártunk egy későbronzkori (R BD—HA) halomsírt, amelyet erdőirtás során megbolygattak. A temetkezések rítusa szórthamvas. A mellékleteket nagymértékben megbolygatta a gépi tuskókitermelés. További halomsírok is várhatók a területen. Jungbert Béla 24. Juta — Szarvasmarhatelep (Somogy m.) (XIV). A korábban Juta — Gagarin dűlő néven ismert lelőhelyen a szarvasmarhatelep istállói mögött ÉKre, építkezéssel kapcsolatos földmunkák során a dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának temetőjét bolygatták meg. A leletmentés során hat, részben sérült, szórthamvasztásos rítusú sírt tártunk fel. A gazdag — az északdunántúli csoport korai és klasszikus időszakára jellemző — kerámiamellékletek mellett az egyik sírból kisméretű, bronz, ún. csónakalakú hajkarika került elő. Munkatársak: Tálos János geodéta, Bajókné Sótonyi Mária rajzoló. Németh Péter Gergely 25. Kajárpéc — Pokolfadomb (Győr-Sopron m.) (XI). Tovább folytattuk a helyi TSz építkezéséhez kapcsolódó leletmentő ásatást, melynek során 365 m 2-es területet tártunk fel. Az őskori településhez tartozó gödrökből számottevő mennyiségű kerámiaanyag és állatcsont került elő. A leletanyag a 14