Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)
Közép- és újabb kor
Sümeg — legelő (Veszprém m.) Lásd 37. sz. 200. Szeged, alsóvárosi volt ferences kolostor (Csongrád m.) XXIX). A barokk épületként védett emeletes kolostor a templom É-i oldalán fekvő kolostorkertet három oldalról körülvéve csatlakozik a templomhoz. 1713-ból fennmaradt egy ábrázolás (alaprajz és ÉNy-i nézet), melyről a kutatás során kiderült, hogy nem korai barokk periódust, hanem a középkori állapotot rögzíti. A kolostor kiürített Ny-i szárnyán kezdtük meg a kutatást. A Ny-i homlokzat legújabbkori vakolatának eltávolítása után megfigyeltük, hogy a téglaépület homlokzata a legfelső négy téglasortól eltekintve - középkori. 17131717 között az épületszárnyat meghosszabbították D felé két-két helyiséggel. A középkori épületrészen megmaradt az eredeti nyílásrendszer jórésze: a földszinten É-on a középkori bejáratnak, ettől D-re egy kisebb ablaknak az áthidalása, majd az épület D-i részén három nagyméretű kőkeretes ablaknyílás (a kőkereteket befalazásukkor kibontották). Az emeleten tíz különböző méretű (20—60 cm közötti magasságú), téglából kialakított, utólag élszedett nyílást tártunk fel. Ugyanez a nyílásrendszer látható az 1713-as ábrázoláson. A barokk átalakítás — melynek során mindkét szinten boltozott helyiségeket építettek — a boltozatot hordozó falakat a középkori nyílásoknak építette neki, és az új ablakokat (a legtöbb esetben) a középkori ablakok között nyitotta meg. A földszinten a Ny-i falat belülről köpenyezték, ezért a nyílásokat itt csak kívülről tudtuk feltárni. A földszinti barokk járószint - halszálkás téglapadló — a mai járószintnél 60 cm-rel mélyebben volt. A barokk átalakítás a földszint középkori alaprajzát — középfolyosós cellarendszer - megszűntette; a barokk helyiségek a K-en kialakított boltozott folyosóról nyílnak. A középkori épület közepén K-Ny irányban nyitott kutatóárokban a barokk téglapadló alatt előkerült a főfalra merőleges, de annál gyengébb (30 cm széles) falalapozás, mely a főfallal nincs kötésben. Ez az egykori fachwerk-szerkezetű cella falakhoz készült. (Erre az 1713-as rajz részletei utalnak.) A Ny-i szárny K-i fele részben középkori. Kívülről köpenyezték. Néhány elpusztult nyílás részlete figyelhető meg a földszinten belülről. A középkori alaprajz tisztázására mindkét szinten 1988-ban kerül sor. A XVIII. sz-i átalakítás alkalmával a középkori nyílások befalazásánál és az új falak építésénél felhasználtak faragott köveket (pálcatagos gótikus ablakkeret, reneszánsz ajtókeret stb.) A kolostor az épületegyüttes legkorábbi része. 1444 (obszervansok szegedi megtelepedése) és 1459 (hetivásár engedélyezése a kolostor előtt) között épült. Ekkor az obszervánsok a közelben lévő románkori Szt. Péter templomot használták. A kolostorépítés után kezdik meg a Havi Boldogasszony templom építését, amit 1503. aug. 5-én szentelnek 102