Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

fel. Ezután kerül sor a gótikus torony és káptalanterem felépítésére, melyekhez az építkezéssel párhuzamosan lebontott Szt. Péter templom faragott köveit is felhasználták. 1713-1751 között történt meg a kolostor barokk átalakítása. Lukács Zsuzsa 201. Szekszárd - Palánki sziget - Szentmiklós (Tolnám.) (XXXI)Szekszárdtól É-ra mintegy 4 km távolságban az egykori Jeni-Palanka török palánkvár közelében található a középkori eredetű Szentmiklós falu - ma már erősen széntszántott - temploma és temetője. A feltárás során előkerült az egykori templom 110 cm széles homlokzati falának alapja, valamint az É-i és D-i főfalak egy-egy erősen kirabolt falszakasza. Megtaláltuk a temető néhány sírját, egy ossarium részletét. A falak kirablásának idejét egy hódoltágkori pénzérme datálja. Gaál Attila 202. Szentendre - Városháza (Pest m.) (XXXII). Folytatódtak az 1986 decemberében megkezdődött alapfeltáró-megerősítő munkálatok, s az ezzel kapcsolatos leletmegfigyelés. A Városháza K-i. legkorábbi — a XVIII. sz. első felében épült — szárnyának folyosóján egy hosszúkás épület ÉK—DNy-i irányú falát és D-i keresztfalát figyeltük meg. Utóbbinak egy részét Sashegyi Sándor 1943-ban már leírta a Városháza pincéjében. Még egy, valószínűleg szintén középkori fal részlete került elő a DK-i belső épületsarok közelében, az udvarról való lépcsőlejáróval szemben a kazánház szintjén. Az udvaron ásott kis szondákban középkori rétegeződéseket — két égési pusztulási réteget, s közöttük feltöltést - figyelhettünk meg 3,5 m mélységig. A két égési réteg közötti feltöltésből XIII-XIV. sz-i leletek jöttek a felső pusztulási réteg fölött török anyag is. Rengeteg XIV-XVI. sz-i kerámia anyagot gyűjtöttünk a Városháza udvarának ÉK-i sarkába épített XX. sz-i erkélyes toldaléképületben a helyiségek padlószintje alól. Itt, a folyosón és az udvaron a középkori jelenségek 2,10-2,30 m mélyen kezdődtek. A Levéltár pincehelyiségeinek jelenlegi padlója 2,60 m mélyen van. Itt több nagy beásást figyelhettünk meg, melyeknek legmélyebb pontja 4,10 m. A gödrök betöltésének anyaga sötétszürke, fekete föld kevés törmelékkel és majdnem kizárólag középkori (XIVXVI. sz-i) leletanyaggal. Ennek ellenére e gödrök - betöltésük földjének állaga szerint — újkoriaknak tűnnek. Helyenként e gödrökből, másutt az eredeti humusz alsó rétegében 3,80-4,10 m között római leletanyagot is gyűjtöttünk. A megfigyelt jelenségek arra utalnak, hogy a XVIII. sz-i épületet középkori települési rétegekbe alapozták, építették bele. A középkori épü103