Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)
Közép- és újabb kor
templom falmaradványait tártuk fel rövid leletmentéssel. Ugyanakkor a középhajó teljes hosszában megfigyelhettük és kisebb rábontásokkal részben tisztázhattuk három XVI-XVIII. sz-i kripta elhelyezkedését, egy kriptalejárat fedlapjaként elhelyezett címeres, vörösmárvány sírkőtöredéket kiemeltünk (XVII. sz-i). Gömöri János 199/2. Sopron, Templom u. 4. (Győr-Sopron m.) (XXVII). Az épület tulajdonosait - volt Esterházy palota — a XV. sz. elejétől ismerjük. 1612 óta az Esterházy-család birtokolta — 1752-től a szomszédos Templom u. 2-vel együtt — 1945-ig. A kutatás kiderítette, hogy az egyemeletes, belső udvart körbefogó alaprajzú épület É-i és D-i szárnya középkori. Az előbbi egy — a szokásos présház-pince + emelet, szintekre tagolódó — XIV. sz-i, az É-i telekhatár mentén álló ház volt. (Pincéjében Gömöri János római épület falazatait tárta fel.) A mai palota D-i szárnya egészen a párkánymagasságig középkori; ismerjük akkori nyílás-, boltozati-, alaprajzi rendszerét. Ez a szárny a szokásostól eltérően a XV. sz. elejéig egy nagy telek közepén állt, s annak osztódása miatt, később a D-i telekhatárra került, de néhány ablaka továbbra is a szomszéd telek udvarára néz. Az épület mai tömege és az udvart körbezáró alaprajza a XVII. sz. eleji építkezések során alakult ki, a XVIII. sz-ban csak az utcai homlokzaton módosítottak. A présház feletti egykori középkori terem kváderes nagy felületen falfestés került elő és rekonstruálható. Nagy mennyiségben került elő XVII. sz-i kerámia, üveg leletanyag egy középkori eredetű hűtőverem XVII. sz-i betöltéséből. A feltárásban részt vett: Bartos György, Holzenhoffer Evelyn. G. Lászay Judit 199/3. Sopron, Új u. 4. (Győr-Sopron m.) (XXVII). A helyszíni kutatás igazolta azt a levéltári adatok alapján felmerült elképzelésünket, hogy a kisméretű, egyemeletes épület egy, a Fő téren álló nagy, a XIV. sz. végén — a XV. sz. elején szétaprózódó telek Uj utcai oldalára épült. A lakóház legkorábbi része egy középkori nyílásokat tartalmazó, pince + emelet szintekre tagolódó toronyszerű építmény, mely a XIV. sz. első felében. D-i oldalával a nagy telken álló épülethez csatlakozott. A telek leválása után a mai ház a legkorábbi magjához toldották, még részben a középkor folyamán a többi helyiséget. Ezek egyikében, az emeleten faburkolat lenyomatára bukkantunk. . Bartos György - G. Lászay Judit 101
