Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Római kor

vaskések és bronzérmek fordultak elő. A mellékletek alapján a sírok a IV. század második feléből származnak. Munkatársak: Udvardiné Kövecses-Varga Etelka és Ugrin Emese. H. Kelemen Márta 75/2. Esztergom—Bánomi dűlő (Komárom m.) (X). A római temető területén az egyik késő római sír egy hamvasztásos sírt vágott át. A sír megmaradt részében egy szürke agyagtálban kalcinált csontok és két vaskarperec feküdt, mellette egy fésűs díszű fazék és egy fésűs díszű fületlen bögre töredékeit találtuk. A sír az LT—D korszakából származik. A késő római sírok feltárása közben LT—D kori edénytöredékek és egy vitézkötéses, ép bronzfibula került elő. Mivel kelta telepjelenséget itt nem észleltünk, valószínű, hogy a leletek a késő római temetkezések során elpusztult késő kelta temetőhöz tartozhattak. H. Kelemen Márta Esztergom—Szentgyörgymező (Komárom m.) Lásd 18. sz. Esztergom—Vár (Komárom m.) Lásd 143/2. sz. 76. Kapospula-Alsóhetény (Tolna m.) (V). 198ö-ban az erődben és a temetőben kutattunk. Az erődben egyrészt a beépítettséget vizsgáltuk, másrészt az 1981-ben megtalált fürdő feltárását folytattuk. A fürdő az erőd K-i felének a közepén fekszik, megközelítően téglalap alakú. A K-i oldalon külső támpilléres fal határolja az épület teljes szélességében fedetlen udvart, amely a palaestra volt. Középen egy négyzetes, téglapadlós terem lehetett az apodyterium, két oldalán kisebb helyiségekkel, majd a medencék és fűtött részek következnek. D-re apszissal záródik a hidegvizes medence, tőle É-ra két hypocaustumos terem szintén apszissal zárult Ny felé. A vízelvezetés E felé nyílt, a fűtőkamrák Ny-ra csatlakoztak. A hypocaustumos termek padlóját vastag terrazzo és több soros téglafalazás alkotta. Az egyik hypocaustumos térben fehér márvány síremléket koszorúzó oroszlánpár került elő. Az 1981. 41