Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Közép- és újabb kor

terében ásatást végeztünk. A cseréptető alatt ugyanis omladékrétegek helyez­kednek el, és a külső falkutatások arra utaltak, hogy az épület eredetileg emeletes lehetett. A Ny-i, boltozott terem fölötti kutatóárokkal XVIII-XIX. sz-i rétegeket vágtunk át. Ezek alatt égési réteg, majd török kori sérült, meg­égett téglapadló került elő. Ezt egy szakaszon fölszedve, mélyebben fekvő, korábbi téglapadlóra bukkantunk, amely mellett a D-i oldalon az Árpád-kori palotaszárny emeleti kváder-falából mintegy 1 m magas falrész ma is fennáll — a kaszárnya D-i homlokfalába beépítve. Horváth István 174/2. Esztergom — Vár II. (Komárom m.) (X). A bazilika K-i oszlop­csarnoka előtt 15 m-re K-re ásott csatornaárokban 1983-ban középkori kő­faragványokra bukkantak. Leletmentő ásatásunk során két, jól elkülöníthető szintből újabb, nagyszámú faragott kő és egyéb lelet került elő: 1. A XIX. sz. közepén kialakított úttest alapozásában a vár különböző korú épületeiből származó és különböző korú faragványok a római kortól a XVI. sz-ig. Kiemelkedő leletek: a Szt. István vértanú templom szentélyéből származó oszlop-lábazat a XIII. sz. elejéről; XIII. sz-i kőszobor töredéke; a Porta Speciosa homlokívének vörösmárványból faragott töredéke felirat részletével; a XII. sz-i inkrusztációs márványtrónus háttámlájának darabja; Bakócz Tamás érsek vörösmárvány címertöredéke stb. 2. Az úttest alatt feltártuk a Várhegy XVIII. sz-ban eltemetett egykori K-i rézsűjét, ahová a tereprendezéskor (XVIII. sz.) a Szt. Adalbert templom közelben volt szentélyének omladékát töltötték ki. Itt több, mint 200 kő­faragvány (és töredék) került elő, nagyszámú XVI—XVII. sz-i ágyúgolyó, vonóvasak és egyéb apró leletek kíséretében. A gyakran nagyméretű, olykor festett felületű kőfaragványok főleg a gótika időszakára keltezhetők, és a Szt. Adalbert templom igazán hitelesnek tekinthető darabjai. Érdekesek a templom középkori üvegablak-vaszerkezeteinek maradványai. Ugyanitt kuta­tóárkot nyitottunk egy 1756. évi felmérés (Krey) metszetrajzának nyom­vonalán, amellyel annak helyességét és megbízhatóságát igazolhattuk, s egy­úttal átvágtuk az egykori hegyoldal rétegződéseit. A török és középkori szin­tek alatt római, kelta és bronzkori rétegeket találtunk, A kerámia leletek mel­lett római pénzek és egy kelta érem is előkerültek. Az egykori hegyoldal középmagasságában, a várat K-ről övező, elteme­tett szárazárok belső oldalán, a járószint alatt 4—5 m mélyen egy valószínűleg a XVII—XVIII. sz. fordulóján épített alagút (fedezett út a felső várból a külső védművekhez) maradványát — egykori kijáratát — is kibontottuk. A márvány­97

Next

/
Oldalképek
Tartalom