Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)
Közép- és újabb kor
lépcsőkkel ellátott, DK-nek emelkedő alagút boltozatából csupán 3—4 maradt épségben, a magasabb szintre vezető szakaszát a bazilika építését megelőző terepszint-süllyesztéskor elbontották. Munkatárs: H. Kelemen Márta Horváth István 174/3. Esztergom - Várhegy É-i lába (Berényi Zs. u. 22. előtt) (Komárom m.) (X). Nyomócső-fektetés során a Víziváros egykori Malom-bástyája mellett vastag kőomladék-rétegre bukkantak. Leletmentés során a várból legördült XIV—XV. sz-i kőfaragványokat szállítottak a múzeumba. Horváth István 175. Felsőnyék — Várhegy (Tolna m.) (XXXI). Befejeztük a Várhegyen levő középkori ciszterna feltárását. A jelenlegi felszíntől 13,40 m mélységben bukkant elő a ciszterna alja. Ki van kövezve, nagyméretű, egyik oldalukon laposra alakított kövekkel. E kövek alatt is megtalálható a vörösagyag szigetelőréteg. A kövek vastagsága 10—15 cm, s a ciszterna függőleges fala alá húzódnak. A ciszterna alsó részében közepes mennyiségű tégla-, kő- és cseréptöredék, néhány tojáshéj töredék és sok állatcsont volt. A cserepek kora XIII. sz. Miklós Zsuzsa Garabonc — Ófalu (Zala m.) Lásd 17. sz. 176. Gerla (Békés m.) (XLI). A ma Békéscsaba városkörnyékéhez tartozó Gerla község 7. számú topográfiai lelőhelyén állott az Árpád-kori Gerla monostor és a Csolt-nemből származott Ábránffy család kúriája. A nemzetségi központtól Ny-ra terül el a középkori Gerla falu. A lelőhely már a múlt században ismeretes volt, régészeti feltárás azonban még sohasem történt. Az ásatás célja a monostor és a XV—XVI. sz-i kúria helyének pontos meghatározása, az épületmaradványok méreteinek és állagának felderítése. A három, egymástól mesterséges árokkal elválasztott sziget közül az ÉK-in található a monostor. Alapfalait teljesen kiszedték és elhordták. A helyenként csak 5 m mélységben megmaradt alapárokból és a csekély falmaradványokból egy 33,3x14,6 m legnagyobb belméretű, félköríves szentélyzáródású háromhajós egyház alaprajza szerkeszthető ki. Felmenő falai kívül kváderkövekből, belül téglából készültek, átlagos szélességük 2 m. Az alap98
