Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Őskor

település kiterjedését. Az ásatás során három neolitikus gödröt tártunk fel. A leletanyag alapján a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúra kottafejes periódusába tartozik a település. A gödrökből nagy mennyiségű, durva házikerámia, néhány vékony falú, bekarcolt díszítésű töredék, kőeszköztöredék, őrlőkövek és állatcsontok kerültek elő. Feltártunk két kora bronzkori gödröt, melyek közül az egyikben egy jellegzetes makói díszítésű kerámiatöredéket találtunk. Előkerült két kora vaskori gödör. Az egyikben szövőszékre utaló agyagnehezéket talátunk kerámiatördékek és állatcsontok kíséretében. A másik gödörből egy nagyméretű állat — feltehetően őstulok — csaknem teljes csontváza került elő. A kora vaskori temetőből az idén hat sírt tártunk fel. (A feltárt sírok száma ezzel 15-re emelkedett.) A sírok jellegzetes köznépi temetkezések: kevés a kerámia, általában csak 1—2 edény síronként. A leggazdagabb sírban is összesen csak tíz edény volt. A kerámián kívül a női sírokban több orsógombot találtunk. A hamvakat minden esetben az urnákon kívül helyezték a sírba. Ezen ásatási idény alatt egy sír kettévágásával sikerült megállapítanunk, hogy a sírok fölé kis halmot építettek, de ezek az idők folyamán eltűntek a föld felszínéről. Figler András 19. Hatvan — Pap malom (Heves m.) (IX). A várostól É-ra, az autópálya, a salgótarjáni út és vasút által közrefogott terülteten leletmentés során az újkőkori zselizi csoport néhány objektumát, illetve azok részleteit tártuk fel. Szabó J. József 20. Hegyesd (Veszprém m.) (XXXVIII). Szabadics László a falu határában gyűjtött bronz-, római és középkori fémtárgyakat adott át a Bakonyi Múzeumnak. Regenye Judit 21. Hencida — Szakona (Hajdú-Bihar m.) (VII). A bihari térség komplex meliorációs munkálatai közben sor került a községtől K-re, a Berettyó bal partján fekvő Szakona határrész homogenizálására is, amelynek során elpusztítottak egy középső neolit telepet és kelta telep-(?) maradványokat. A leletmentés során sikerült megmentenünk egy földbe mélyített hatalmas vastag falú neolit jellegű hombárt. A felszínen látható elszíneződéseket is megvizsgáltuk, de eredmény nélkül. A lelőhely teljesen elpusztultnak tekinthető, amelynek az az oka, hogy a meliorációs tervező, beruházó és kivitelező 13