Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Árpád-kor

Encs — Kelecsény (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Lásd 19. sz. 163/1. Esztergom — Szentgyörgymező (Komárom m.) (X). Tovább folytattuk a kora Árpád-kori település feltárását. Az idén megkutatott terü­leten az előző évekhez képest feltűnően kevés telepjelenséggel találkoz­tunk: három Árpád-kori gödröt, hat kelta gödröt, árok részletét és három őskori gödröt tártunk fel. Lázár Sarolta 163/2. Esztergom - Vár I. (Komárom m.) (X). A volt román kőtár előterének (a tervezett építkezés első ütemének területe) további kutatása során az 1982-ben megtalált Árpád-kori és késő középkori falak további bon­tását, kormeghatározását végeztük el. A terület ÉK-i szélén a bazilika építése­kor kialakított terepszintet is átvágtuk, ahonban középkori rétegeket már nem találtunk. Itt egy bronzkori járószintbe mélyített, trapéz-metszetű, nagy­méretű, középső bronzkori (dunántúli mészbetétes edények kultúrája) göd­röt tártunk fel, amelyből gazdag kerámiaanyag és igen sok patics, agyagta­pasztás került elő. A kőtár XIV. sz-i épületmaradványa építéstörténetéhez is végeztünk kutatásokat. Ennek során megállapítottuk, hogy a heveder-ívekkel négy részre tagolt és azok felett sík födémmel ellátott épület eredetileg emele­tes volt, és azt a várkápolna szentélyéből szűk sikátor választotta el. Ezen a részen az egykori külső, emeleti homlokzat kis részlete megmaradt az eredeti vakolattal együtt. A kaszárnya (Vitéz János-féle palota, ill. Árpád-kori nagy palotaszárny) Ny-i oldalán is végeztünk kutatást: az Árpád-kori nagyterem Ny-i ajtajától balra levő második és a jobbra levő első keresztfal is Árpád­kori (valószínűleg XIII. sz-i) építmény. Az előző résablak (lőrés?) a föld­szinten, az utóbbi emeletén egy félköríves, kőkeretes ablak teljes épségben megvan. A korai Ny-i falnak csak földszinti csonkjai maradtak meg, mivel a XVI. sz. végi ostrom idején kidőlt, és helyére nyílások nélküli, vastag erőd­falat építettek a XVI-XVII. sz-ban. Horváth István Füzesabony (Heves m.) Lásd 23. sz. 164. Gyomaendrőd, Hegedűs-tanya (Békés m.) (II). A fenti lelőhelyen, mely azonos a topográfiai Endrőd 108. sz. lelőhellyel, földmunkák során Ár­89

Next

/
Oldalképek
Tartalom