Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)
Árpád-kor
pád-kori gödröt bolygattak meg. A megközelítően 2x2 m átmérőjű, méhkas alakú gödörből kevés kerámiatöredék, de rengeteg állatcsont került elő. Munkatárs: Árkus Péter. Nikotin Edit 165. Gyöngyös — Mátrafüred — Muzslatető (Heves m.) (IX). A lelőhely kora-középkori sáncvár. Mátrafüred É-i szélén emelkedő 485 m tszf. magasságú hegyen. A Muzsla-tetőt É-i, K-i és DK-i oldalán megközelítően félkör alakban sánc, annak Külső oldalát árok veszi körbe. A Ny-i meredek oldalon nem volt szükség erődítésre. A belső terület hossza 62, szélessége 36 m, területe 0,15 ha. Az É-i sáncszakasz átvágása tisztázta az erődítés szerkezetét. A sánc 1x2,5 m-es tölgyfából ácsolt kazetták egyszeres sora volt. A rekeszeket kővel töltötték ki. A faszerkezet elszenesedett állapotban került elő, a környező föld narancssárgára égett. A lapos aljú várárkot sziklába vágták, a belőle kitermelt földet a külső oldalra dobták. Egy félkész malomkő került elő. A várat jellege és sáncának szerkezete alapján a X—XI. sz. fordulója körüli évtizedekre keltezzük. Szabó J. József - Dénes József 166. Hajdúböszörmény — Vidi zug (Hajdú-Bihar m.) (VIII). A hajdúböszörményi Béke TSz vidi zugbeli (Keleti főcsatorna jobb partján) V 2-es tábláján egy lapanyagot akartak elplanírozni, de a munka során csontvázak kerültek elő. Helyszíni szemlénk során egy lócsontvázat bontottunk ki, erősen korrodeálódott vas szerszámzat részekkel, valamint egy csontvázat, S végű hajkarika melléklettel. A munkát ugyan leállítottuk, de kívánatos volna leletmentő ásatást végezni a területen, ugyanis a legelőnek használt lapanyag érintetlennek látszik. Sz. Mát hé Márta 167. Hódmezővásárhely — Nagysziget, Misán tanya (Csongrád m.) (XIII). 1983-ban ásatást végeztünk a Hódmezővásárhelytől D-re, a Nagyszigetben levő Misán tanya mellett. 1982-ig 29 sír került feltárásra, 1983-ban megfigyeltük a 20—43. sz. sírokat. A sírok zömmel ÉNy-DK irányításúak, hét melléklet nélküli volt. A XI. sz-i temető most feltárt sírjai közül említésre érdemes a 37. sz. sír. Összehajtott lóbőrös temetkezés volt, mellékletei: nyitott ezüst hajkarikák, íj csontmaradványai, vaskés, csiholó acél, nyílhegyek, vascsatok, vaskengyelek, líra alakú bronzcsat. B. Nagy Katalin 90
