Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Római kor

Csönge — Kódisdomb (Vas m.) Lásd 16. sz. 77. Dunafalva - (Contra Florentiam) (Baranya m.) (I.) Az évszázad leg­alacsonyabb vízállását kihasználva megtekintettük a romokat, melyek teljes egészükben láthatóak voltak a Duna K-i partján. Majdnem bizonyos, hogy a jelenleg még látható sarokbástyák és falcsonkok az erőd K-i falát képezték. A tőle Ny-ra levő területen — ezt a kis vízállás miatt most lehetett először szemügyre venni — sűrűn található kő, tégla, tetőfedő cserép, edénytöredé­kek és különösen sok gömbölyűre koptatott törmelék. Ezek alapján az egy­kori terület téglalap alakú volt és hosszabb oldala a meder partjával párhuza­mosan húzódott. A romok (törmelék) teljes területét alaposan átnéztük, de alapfalakat sehol sem találtunk. Bizonyosra vehető, hogy mindent elmosott a Duna. Egyedül a K-i fal kifordult, oldalra dőlt indítása van meg a DK-i bás­tya mellett. Az ÉK-i bástya igen romos, lényegében csak nagyobb kőtömbök jelzik a helyét. A DK-i bástya alakja jól kivehető, bár az utóbbi tíz évben to­vább csúszott a mederbe. Az ÉK-i sarka mellett megrepedt a K-i fal, majd háromszögalakban levált a tömbről. Kőhegyi Mihály 78/1. Dunaújváros - Castellum (Fejér m.) (XLIII). 1983-ban a feltárás az intercisai Castellum DK-i saroktornyának közelében és a tábor K-i front­ján, a via sagularis és a táborfal közötti területre terjedt ki. A legkorábbi pe­riódus a palánktábor árka, ennek a külső oldalára alapozták a kőtábor falát. Maga a DK-i saroktorony már 1972-ben feltárásra került (Visy Zsolt kutatásai nyomán). A K-i fronton is előkerült a D-in már megfigyelt későrómai helyi­ségsor a táborfal és a via sagularis között, amit a IV. sz. közepén létesítettek. Ezekben került napvilágra egy bronzedényeket javító műhely is. Kiöntős le­mezkancsókat reperáltak. A via sagularis közelítve a via praetoria felé egyre jobban követni látszik a partvonalat. A helyiségsor előtt a via sagularison tegu­lákkal borított járda van. Az épületek mélyebben fekvő szintjeit a következő évi feltárásnak kell tisztáznia. Az ásatáson részt vettek: Kitzák Magdolna, Palló Lászlóné, Németh Adél, Aschenbrenner Gáborné dokumentátorok, valamint Lőrincz Barnabás és Visy Zsolt régészek. Szabó Klára 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom