Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1982. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/36. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1983)

Árpád-kor

mot és a tavaly már megtalált egyik ház gödrének folytatását bontottuk ki. Ezek mellett feltártunk még egy újabb, 3 x 3,20 m-es kora- Árpád-kori gödörházat is. Kétrétegű padlójában rendszertelenül karólyukakat. D-i sarkában tüzelésnyomokat találtunk. A ház egyrétegű betöltésében egy kb 2,20 m átmérőjű, kör alakú, sekély, teknőszerű lesározást bontottunk ki. Mind a gödörben, mind a házakban sok kerámiatöredéket találtunk. Munkatársak: Tari Edit és Petényi Sándor régészhallgatók. Lázár Sarolta 149/2. Esztergom - Szentkirály (Komárom m.) (X). Az Árpád-kori temető XVIII. szelvényében 13 sírt tártunk fel, melyeket sírna és „s"-végű bronz és hajkarikák, fonott és lemezes ezüstgyűrűk, vaskés kelteznek. Egyik sírban bordás és hengeres pasztagyöngyökből, mandula alakú hegyikristályból és granulációs technikával készített nagy ezüstgyöngyökből álló nyaklánc került elő. A középkori településből cölöplyukakat, későközépkori falalapozás részletét és egy tűzhelyet bontottunk ki. Munkatársak: Béres Mária és Tari Edit régészhallgatók. Horváth István 149/3. Esztergom — Vár (Komárom m.) (X). Folytattuk a román kőtár előterének kutatását a tervezett I. építési ütem területén. A területet K felől határoló várfalról megállapítottuk, hogy az az 1981-ben már megtalált „s" jelű árpádkori fal folytatása, mely a Várhegy egykori D-i domborulatának alján, az eredeti belső várkapuhoz húzódott. Az egykori domborzat felső peremén kiástuk a III. Béla előtti várfalnak szintén a belső várkapu irányába ívelő szakaszát, valamint egy e mellől induló és É-nak tartó, majd ebből K felé merőlegesen, illetve ÉNy-nak elágazó korai Árpád-kori falat. Utóbbi, az újkori kőkerítés sarkánál egy arra merőleges alapfalba fut bele. Ezek esetleg a XI—XII. sz.-i királyi palota belső körítő falának, illetve kaputornyának maradványai lehettek. A feltételezett kaputorony többi része kutatási területünkön kívül esett, hasonlóképpen a belső körítőfalat átvágó, ferde középkori falhoz, illetve egy már korábban Nagy Emese által megtalált és X—XI. sz.-inak meghatározott falhoz, melyeknek rendeltetése és pontos kiterjedése nincsen tisztázva. Ez évi ásatásunk jelentős, eddig ismeretlen adatokkal gazdagította a korai királyi palota kiterjedéséről, védelméről ismert képünket, és arra enged következtetni, hogy még az eddigi területen is, de főleg ettől É-i és Ny-i 79