Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1982. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/36. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1983)

Árpád-kor

irányban további fontos, feltáratlan részletek várhatók még — elsősorban a III. Béla előtti építkezések idejéből. Horváth István 149/4. Esztergom - Vár — Kaszárnya (Komárom m.) (X). Az egykori Kaszárnya épületben további kisebb falkutatásokat végeztünk. Ennek során megállapítottuk, hogy az eddig III. Béla-féle palotának tartott ésa 30-as években felárt épületegyüttes (Lakótorony, várkápolna) csupán a királyi család magánlakosztálya volt. Ezt a tőle É-ra, a mai bazilika közelében „kis román palota épülettől egy nagy udvar, illetve a külön kapunyílással ellátott belső kis udvar fala zárta el. E két épület-együttes között egy, a Ny-i várfalra támaszkodó, 45 x 10,5 m alapterületű épület volt, a tulajdonképpeni nagy királyi palota, melynek földszinti, tíz ablakkal ellátott részét 1981-ben találtuk meg. Az alsó, „tárháznak meghatározott hatalmas terem fölött az Árpád-korban síkfödém volt, s talán az első emeleten helyezkedett el a 45 x 8,70 m alapterületű trónterem, melynek kváder-falából a DK-i belső sarok kb a II. emeleti járószintjéig, a Ny-i homlokzati fal aljából kb 100—110 cm magas rész végig megvan. Az ajtónyílástól É-ra, a „kis román palota és a dunai palotafal közti sikátorban elfalazott.,ajtónyílást is részben kibontottuk. Ez szintén az említett nagy teremhez tartozott, és ezen, valamint a sikátoron át egy, a várfalból támpillér-szerűen kiugró latrinához vezetett. A palota leégéséről annak erősen megégett fala tanúskodik, melyet újra vakoltak és kváderfestéssel láttak el, majd a megrongálódott falakat részben visszabontva, a XIV. sz.ban gótikus stílusban újjáépítették. Valószínű, hogy az Árpád-kori nagy palota is kétemeletes lehetett. Horváth István 150. Feldebrő (Heves m.) (V). A XI. sz.-i eredetű templom műemléki helyreállításával összefüggő régészeti kutatás utolsó szakaszát végeztük el. A templomkertben a Ny-i és É-i oldalon a templom XV. sz.-i kerítőfalának újabb, mintegy 25 m hosszú szakaszát tártuk fel. Ezzel a kerítőfalnak több mint a háromnegyed részét ismertük meg. A templom körüli temetőből kibontottuk a 367-462. sz. sírt. A több rétegű temető sírjaiból S végű hajkarikák, XIII—XV. sz.-i pénzek, Árpád-kori ezüst pecsétgyűrű, későközépkori párta-, öv- és textilmaradványok kerültek elő. Az ásatáson részt vett: Trunk Károly. Ko való vszki Júlia 80