Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1982. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/36. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1983)
Magyar közép- és újabb kor
épület volt, amelyet ugyancsak 1741-ben bontottak le az emelet-ráépítéssel összefüggésben. 3. A Nagypréposti ház D-i szárnya barokk boltozató pincéjének É-i és K-i falának D-i fele egységesen alapozott, barokk-kori. D-i és a Ny-i fala kettős: a felső része középkori és humuszba alapozott, az alső része pedig sziklán nyugvó barokk aláfalazású. Ez utóbbi akkor készült, amikor a pincét kialakították és a pince járószintjét a sziklába vésték. 4. A Nagypréposti ház K-i homlokzati fala az É-i részen ráépült a közel azonos nyomvonallal rendelkező középkori várfalra. 5. Az épületen belül több helyen sikerült az eredeti barokk nyílások helyének és méretének meghatározása. 6. Az 1981-ben megtalált É-D-i irányú és a Nagypréposti ház Ny-i homlokzati falától kb 3 m-re, azzal párhuzamosán haladó, a humuszba opus spicatum-os technikával alapozott, illetve az ahhoz Ny-ra megvastagított későbbi, de ugyancsak középkori fal folytatása É-i irányban mintegy 23 m hosszúságban került elő. Itt Ny felé fordul, további szakasza még kutatásra vár. 7. Az 1750-ben kialakított és a maival azonos utcai járószint mélyítés révén jött létre. Ekkor pusztították el mind a középkori, mind pedig a török kori járószintet. 8. A dolomitszikla feletti humusz kevert. Ebben részben bronzkori kerámia töredékei, részben pedig középkorinak látszó emberi csontváztöredékek voltak másodlagos helyzetben. E jelenségek valószínűleg összefüggésben lehetnek a középkori várfal építésével, amikorisa sziklaplató szélére földet hordtak. Összefoglalva a fentieket: Valószínűnek tűnik, hogy mind a kora-, mind pedig a későközépkori falak iránya, kiterjedése, majd pedig elbontása a székesegyház 1380-1400 között készült gótikus szentélybővítéssel függ össze. A korábbi falak a románkori, a későbbi falak pedig a gótikus székesegyházhoz látszanak igazodni. A gótikus szentély bővítése miatt a vár itteni kisebbik kapujának forgalmát és helyét kellett bontás, átépítés révén módosítani. Ez lehet az oka, hogy miért nem szerepel az eddig megismert alaprajzú épület a XVI-XVII. sz.-i katonai térképeken. Kralo vánszky A Ián 229. Veszprémfajsz - templomrom (Vgszprém m.) (XXXVIII). A toronyban és a hajóban kevés híján befejeződött az omladékréteg eltávolítása. A hajóban a D-i fal mellett megindult a kutatás az omlás előtti fel129