Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1980. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/34. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1981)
Árpád-kor
falban "in situ" került elő a szentély felé félköríves záródású élszedett kőkeretes ajtó, amelyet a XVIII. sz.-ban falaztak be. E helyiség oratorium, vagy depositorium lehetett. 6.) A felső kápolna eredeti falkoronájára építették rá a XVIII. sz. -i manzard-tetős ház oromfalát. Alatta a hajó falában megmaradt egy nyeregtető (XV-XVII. sz. ?) és egy félnyeregtető (XVII-XVIII. sz. ?) fazsindelyes lefedésének lenyomata (Dávid Ferenc megfigyelése). 7.) Az alsókápolna járószintjét a XVII-XVIII. sz. fordulója körül felbontották, kitermelték a földet az eredeti sziklafelszinig (a XIII. sz.-i járószint alatt - 160 cm), fröcskölt habarccsal bevonták a XIII. sz. -i alapfalakat, és teljes alaprajzi kiterjedésben raktárhelyiséget alakítottak ki az akkor még ép boltozattal rendelkező térben (1750 körüli adat szerint borospincének használták). Ekkor készítették a Ny-i oldalon előkerült kőlépcsős lejárót és az alapfalba É-ra vágott ajtónyilást, amely a Nagypréposti ház pincéjébe vezetett, és amelyet később befalaztak. 8.) összefüggésben az 1 760-as években épült püspöki palota munkálataival, a szentély területén DNy-ÉK-i irányban haladóan, kőfalu és téglával boltozott szennyvíz csatornát építettek a sziklafelszinre alapozva, és egyidejűleg elbontották a XIII. sz.-i kápolna K-i, D-i és Ny-i falát. 9.) Az elbontott falakat téglából megépítik, visszaszerkesztéssel helyreállítják az elbontott boltozatot, valamint a járószintet, és ismét kápolnának használják 1770 körül az ország egyik legkorábbi műemléki helyreállításának felismert helyiséget. A felső kápolna helyreállítása nem történt meg. 10.) Fontosabb leletek: a D-i falról levert freskóból mintegy 12 m 2-nyi felületet kiadó töredék, köztük 5 férfi és 1 nő (apostolok és Szűz Mária ?) arc illetve ruha töredékei: 6 db élszedett XIII. sz.-i borda az alsó kápolnából és 1 db boltozati szemöldökké a felső kápolnából. (OMF) Építész konzulens: Koppány Tibor. Kralovánszky Alán 151/2. Veszprém. - Vár, Tolbuhin u. 39 . (Veszprém m.) (XLV). Az épület DK-i negyedében központi fűtés vezeték árkának készítése során az épület főtengelyétől eltérő és a XIII-XIV. sz. -i várfalra merőlegesen húzódó, törtköves technikával készült fal egyik, ÉK-i falsíkja került megfigyelésre. A fal szükségszerűen XVII. sz. előtti. (Ta) Kralovánszky Alán 82
