Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1980. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/34. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1981)

Árpád-kor

152. Visegrád - Várker

t (Pest m.) (IV). A kora-Árpádkori település területén a visegrádi Csatornamű Vállalat a közeljövőben épitkezni akar, ezért az újonnan kisajátitott területen leletmentést kellett végezni. A kijelölt 20 x 50 m-es szelvény közvetlenül csatlakozik az 1963-ban Méri István és Soproni Sándor vezetésével feltárt szelvénysorhoz. A rigolirozott, gépi munkával eltávolitott humuszréteg alatt bronzkori, római kori, koraÁrpád -kori, XIV-XV. sz. -i települési objektumok, valamint hét bizonytalan korú sir került elő. !•) Egyetlen kis gödör képviselte a késő bronzkori néhány edénytöredékkel és egy orsókarikával. \ 2.) Az 1962-ben feltárt római kori őrtorony árkainak egy része ásatási területünkön húzódott át. Ezen kivül egy nagyméretű (6x8,5 m) földbemélyitett épületet és több szabadban lévő kemencét bontottunk ki e korszak emlékei közül. 3.) A kora-Árpád-kori településből ujabb 11 földbeásott ház (1222 számú) került elő. Valamennyiben kőkemence volt. Többségükben megtaláltuk a szelemenes nyeregtetőre utaló cölöplyukakat, két házban a falak mellett sorakozó cölöpök voltak, ezeket valószinüleg fával bélelték. Néhány házban megmaradt a lépcsős lejárat is. A házak között egy vasmegmunkáló műhely csekély maradványai, egy szabadban levő kemence és nagyméretű verem volt. Utóbbiak közül az egyikben több kutyacsontváz és kutyakoponya, valamint emberi csontvázrész került elő. 4.) Két gödörben találtunk XIV-XV. sz.-i leleteket, többek között téglából faragott boltozati borda töredékeket. 5.) Az Árpád-kori településnél későbbi sirokban jellegtelen bronzkarika és fülesgombok kerültek elő. Néhány sirban koporsómaradványok voltak. (CsV) Az ásatáson részt vett: Michnai Attila (MNM) és Iklódi András egy. hallgató. Kovalovszki Julia 153. Zalaszentrögy, - rk. templo

m (Zala m.) (XLVII). A falkutatás és a régészeti kutatás során a középkori templom teljes feltárását végeztük el. Az első templom a XIII. sz. közepén épült félkörives szentélyű téglatemplom volt, amelynek hajóját K felé meghosszabbították, és uj sokszögzáródásu szentéllyel bővítették a XV. sz. elején. A XV. sz.-i bővités kőanyagát különböző helyekről szedték össze. A padlóval előkerült egy feliratos római sirkőtöredék, a falazatból egy oltártöredék. A gótikus karzat É-i falpilléréből XII. sz.-i oszlopfők kerültek kibontásra. A gótikus periódus falazatában további kőanyag van. 83