Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Őskor

keretében a Magyarország Régészeti Topográfiája Komárom megyei kötetének 17/23-as jelzésű lelőhelyén három munkahelyen végeztünk ásatást. Ezen a területen 1959-ben Makkay János, Kovalovszky Julia és Kralovánszky Alán végzett leletmentő ásatást. 1 Ásatásunk során 73 különböző korú települési objektum került a napvilágra. Az őskorbél ujkökori, a zselizi kultura leletanyagát tartalmazó gödröket, a rézkori badeni kultura településéből paticsos felületü házmaradványokat, tűzhelyeket, gazdag leletanyagu gödröket, a későbronzkori halomsiros kulturához tartozó gödröket és a Hallstatt D periódusból származó településrészt tártunk fel. Előkerült egy 40 méter hosszan futó római kori fossa, amely a 3. burgus korai szakaszához tartozó katonai tábort körülvevő árok része lehetett (v. ö. Soproni Sándor jelentésével). A középkor emlékeit három kőkemencés, félig földbemélyitett, XI-XII. századra keltezhető ház alapja képviselte. (OVIBER) Munkatársak: Galántha Márta, Losits Ferenc, Szathmári Ildikó, Wollák Katalin. Konzultánsok: Fodor István, Soproni Sándor. Az ásatáson részt vett egyetemi hallgatók: Poroszlai Ildikó, Tárnoki Judit. Kemenczei Tibor - Stanczik Ilona Pilismaró

t (3. , 4. őrtorony) (Komárom m. ) Lásd 78. sz. Rácalmá

s (Fejér m. ) Lásd 133. sz. 38. Ságvár - Ali ré

t (Somogy m. ) (L). Földmunkák során későbronzkori és római kori telepet bolygattak meg. A leletmentés során megfigyelt több mint husz gödör közül a legtöbb későbronzkori leletanyagot tartalmazott, de találtunk még római kori kemencét, későneolitikus és koravaskori gödröket, valamint korabronzkori szórványanyagot is. (TA) Az ásatáson részt vettek: Bajók Sándorné, Marton Klára, Puskás Sándor. Wollák Katalin 19