Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Őskor

39. Sé - Malomi dül

ő (Vas m. ) (XXXIX). A későneolitikus telep területén folytattuk az 1975 óta folyó feltárást. Ásatásunk célja a település egy részét keritő kettős árokrendszer további szakaszainak és kapuinak felkutatása volt. Az átkutatott 240 m^nyi területen feltártuk az árokrendszer egyik kapuját, és a kettős árok ivének kb. 30 méternyi szakaszát. A kapunál a mindvégig párhuzamosan futó árkok lezárulnak, az árkok alját itt több méter hosszúságban nagyméretű kavicsokkal és kövekkel rakták ki. A kettős árokrendszer feltöltésébe több helyen is beleásták a település kisebb-nagyobb gödreit, ezek közül néhány kisebb, illetve két nagyobb gödörrészietet tártunk fel. A leletanyag a lengyeli kultura legkorábbi fázisába tartozik. Jelentős számú kő- és csonteszköz került elő, gazdag a festett és festetlen kerámiaanyag, néhány ujabb idol leleten kivül találtunk emberalaku edényekből származó töredékeket is. (TA) Az ásatáson részt vett: Horváth László régész hallgató. Károlyi Mária - Kalicz Nándor Solymár - Káposztás dül

ő (Pest m. Lásd 81. sz. 40. /I. Sopron - Krautacker (ÉNY-i lakótelep

) (Győr-Sopron m. ) (XXX). Az 1977-es feltáráshoz csatlakozó területen folytattuk a temető ásatását. Az átkutatott, mintegy 1200 m^ területen 41 urna- és szórthamvas sir - a fiatalabb Urnasiros kultura és Hallstatt-kor idejéből, - valamint 4 kőpakolásos sir - a késő Hallstatt - kora La Tene időszakból - került elő, s ezzel a temető összsirszáma 163-ra emelkedett. Uj megfigyelés, hogy a HA-D korszak végén a csontvázas ritus mellett a hamvasztásos urnasirok és szórthamvas temetkezések is megvannak. A legjelentősebb egy 8, 6 m átmérőjű, kőgyürüvel ellátott kőpakolásos sir volt, mely bronz Certosa fibula alapján az i.e. V. század első felére keltezhető. A temetőtől ÉK-i irányban, a már korábban elplanirozott terület határán húzott szelvényeink ismét a temető Urnasiros fázisával egykorú telepet érintettek. A planirozott területtől DKre viszont különböző korú települési objektumok mutatkoztak, közülük - a már beindult épületalapozási munkák miatt - csupán a legnagyobb kiterjedésűt (I. ház) sikerült megmenteni. A késő Hallstatt-kori, tűzhellyel is ellátott házban rendkívül változatos, keltezés szempontjából fontos kerámia és állatcsont anyagon ki20