Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Árpád-kor

a hitelesítés céljából végzett ásatás során ujabb adatokkal bővült ismeretünk, Veszprém város középkori történetével kapcsolatban. A Budát Székesfehérváron és Veszprémen keresztül Itáliával összekötő ut mellett közvetlenül fekvő 10 m magas domb platóján a XI. század közepétől a XVI. század közepéig tartó időszakban vert pénzekkel keltezett sirok és három építési periódussal rendelkező kőtemplom feküdt. Az okleveles adatok topográfiai jellemzőivel összefüggésben biztosan lehetett ismételten azonosítani e keletelt templomot a Szent Miklós szegnek nevezett települési egység plébániatemplomával. A templom törtköves - dolomit - technikával épült közvetlenül a dolomit sziklára. Jelenleg is elsősorban csak az alapozás volt megfigyelhető, kivéve a szentély déli falszakaszát, ahol a külső lábazat járószint feletti két, vörös permi homokkőből faragott párkányköve feküdt "in situ", a harmadik pedig másodlagos elhelyezésben. Az egyhajós, első periódusában egyenes szentélyzáródású templomhoz északról sekrestye, nyugaton nagyméretű torony, a hajó déli oldalán bejárati csarnok csatlakozott. Eltérően Rhé feltételezésétől, az első kőtemplom nem egyidős a XI. század második feléből származó pénzekkel keltezett sírokkal, ezek a sziklába vájt sirok a mostani megfigyelések szerint a templom falai alá nyúltak. Legvalószínűbb építési időszak a XIII. század. A XIV. században a szentélyt a nyolcszög három oldalával záródóan kibővítik és támpillérekkel támasztják meg a boltozással összefüggésben. Ezt követően a sekrestyétől nyugatra, a templom északi falához csatlakozva csontházat építenek, majd a hajó főtengelyében újonnan előkerült l-l pillér alapozás tanusága szerint hatszakaszos boltozással látták el a kéthajóssá alakított hajót, és délen uj támpillért építenek. Lehetségesnek tűnik, hogy a XVI. században alakítják ki a hajó főtengelyében most előkerült L alakú, 2 m mély rejtekhelyet. A hajóban és a sekrestyében 48 sirt tártunk fel, amelyekben XIV. századtól a XVI. század közepéig vert magyar, bécsi, passaui és salzburgi pénzek, textilmaradványok, valamint kevés számú bronz ruhadiszek kerültek elő. Mivel a templomtól 200 m-es sávban több X-XII. századi vasolvasztó kemencét ismerünk a nemzetközi kereskedelmi ut két oldalán, és a plébániatemplom a kereskedők és az iparosok védőszentjének nevét viseli, hasonlóan az esztergomi királyi központhoz tartozó Kovácsi településhez, Veszprémben a királynői központhoz tartozóan, ujabb kovács-települést ismerhettünk fel az Árpád-kori Szent Miklós szegben. Ennek plébániatemplo102