Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Árpád-kor

sünk során feltártunk egy 4 x 4 m alapterületű XI -XII. sz.-i földbevájt házat és gabona ve rmét. Az ut mellett £lló kereszt az elpusztult Szentlászlő falu templomának helyét jelöli. Itt, illetve a falu területén az Árpád-kori cserepeken kivül számos római tégla is található. A leletmentésen részt vett: Krasznai Péter és Lukácsy Gábor. (TA) Kárpáti Gábor 167. Székesfehérvár

. Sziget u. (Fejér m. ) (XXXVI). A ma is Szigetnek nevezett egykori középkori külváros területén 21 kutatóárok segítségével egy középkori település nyomaira bukkantunk. Ettől nyugatra és keletre falmaradványok kerültek elő. Egy nagyméretű helység alaprajzi elrendezését sikerült tisztázni. A III. sz. árokban 4 db egymással összefüggésben levő mészégető kemencére leltünk. A 6. sz. árokból egy XII. sz. -i emberfejet ábrázoló szenteltvíztartó töredéke került napvilágra. A feltárást 1979-ben folytatjuk. (TA) Siklósi Gyula Tekeny

e - öcse (Zala m. ) Lásd 49. sz. Tiszalu

c - Sarkadpuszta (Borsod-Abaúj-Zemplén m. ) Lásd 53. sz. 168. Tömör

d (Vas m. ) (XXXIX). A Tömördi erdőnek Csepreg határába eső részén (3591 hrsz., Tömördi erdő 18. tábla 52. nyiladék mellett), az Ablánc patak jobb partján 7 m átmérőjű salakhalmot vágtunk át. Az itt talált agyag mellfalazatok átlag 35-40 cm átmérőjűek és agyag fúvócsövet foglalnak magukba. A töredékek alapján a kohók a nemeskériekhez és egyes sopronkörnyéki kohókhoz hasonlóan magasfelépitésüek voltak. "In situ" megfigyelhető kohórészlet nem került elő. Két karólyukakkal jelentkező felszíni építményt tártunk fel a salakhalom mellett, amelyek egyikében XI-XII. sz. -i kerámiatöredékek voltak. Ezek a kohászok ideiglenes szállásai lehettek. Sok feldolgozatlan vasércet is találtunk. Huzamosabb megtelepedésnek sem100