Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1977. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/31. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1978)

Magyar közép- és újabbkor

te. 1977-ben egyetlen kutatóárok feltárására nyílott lehetőség. Ebben az árokban is középkori falmaradvány és középkori kövezett ut részlete mutatkozott. Az ut felszínén kevés, XIV. századi lelet hevert (sarkantyú). A kutatás tájékozódó célzatú volt, a terület középkori felhasználásának problémáját nem oldotta meg, de bebizonyította, hogy régészeti szempontból nem érdektelen, a területen építkezések maradványai, ut és leletanyag várható. A park tervezett felszíne várhatóan nem semmisiti meg a régészetileg értékes rétegeket. (BTM) H. Gyürky Katalin 147/a. Budapest, I. Szent György tér, illetve a v. királyi palota területe

. A királyi palota belterületén a Szárazárok nyugati szakaszának feltárását végeztük el. Ennek során feltártuk az árok nyugati részét berekesztő Zsigmond kori várfalat, a Szárazárok északi zárófalát. Magában a mintegy husz méter széles és öt-hat méter mély Szárazárokban feltártuk az árkot dél felöl őrző kaputoronynak maradványait és az ahhoz vezető hidnak három kőpillérét. A feltárás során - keletről nyugatnak haladva elértük a IV. Béla korára datálható legrégibb városfalat s az ahhoz fűzött sokszögű félbástyának alapjait. Nyugatabbra egy - észak dél irányú - falszakasz az Anjouk korára tehető. A máig zárófalként szereplő legkülső legnyugatibb 2-2,5 m széles várfalat Zsigmond korára keltezzük. A helyreállítás üteme - uj levezető ut építése tette szükségessé azt, hogy munkánkat, a Szárazárok teljes feltárását megszakítsuk. E helyett a Szent György tér nyugati - délnyugati területére vonultunk át, hogy feltárjuk a leendő ut alá eső régészeti objektumokat. Itt megtaláltuk a - már korábban is elért - észak-déli irányú kora- és későközépkori utat. Az alsó egy - részben még a tatárjárás előtti időszakra tehető - bogárhátú kisköves ut. E felett cca 0, 7 m-rel helyezkedik el az a nagy mészkövekből kialakított diszes ut - járdával -, 97